Beismerte, hogy milliókat sikkasztott el az V. kerületi Szemere Bertalan Általános Iskola és Gimnázium alapítványának pénzéből a „fideszes tanár úr”-ként emlegetett pedagógus. A jelenleg is iskolában dolgozó férfi a kiszabott pénzbüntetést részletekben fizetheti ki – írja a hvg.hu.
A lapnak sikerült feltárnia a sikkasztás körülményeit, így évekkel később most már jogerősen elítélték a „fideszes tanár úr”-ként emlegetett Király András Győzőt, aki korábban éveken át dézsmálta egy V. kerületi általános iskola és gimnázium alapítványának pénzét – összesen 3 millió forintot sikkasztott abból, amit a szülők, egykori diákok és más támogatók adtak össze a gyerekeknek táborozásra, kirándulásra, tanulmányi jutalmakra. A pedagógus azért kapta ezt a nevet, mert a 2017-ben – a bűncselekmény idején – egyben kormánypárti delagált is volt a kerületi önkormányzatnál.
Eleinte megpróbálták eltusolni az ügyet és a tantestület tagjaival még egy titoktartási nyilatkozatot is aláírattak. Király András azonban most, évekkel később mégis inkább mindent beismert. A tanárt "nagyobb értékre, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett sikkasztásban" találták bűnösnek, ugyanis Szemerések a Szemeréért Alapítvány elnökhelyetteseként magánál tartotta a szervezet bankkártyáját, így a kivonatok, a tanúk elmondása, minden alátámasztotta, hogy ő apasztotta a számlát.
A pedagógust 2019. decemberében 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélték, amit részletekben is fizethet, így hat hónapra elosztva 50 ezer forintonként törlesztheti a kirótt összeget. Ha ez mégsem valósulna meg, akkor a pénzbüntetést fogházban letöltendő büntetésre váltják át.
Király András a történtek kirobbanása táján az V. kerületi Szemere Bertalan Általános Iskola és Gimnáziumból szabadságra ment, majd végleg eltűnt, de azóta már egy másik iskolában dolgozik és – bár nagyjából 3 millió forintot korábban már visszafizetett az alapítványnak – csaknem félmillió forinttal máig is adós.
Kétszer is földhöz vágta az iskolarendőr a diákot - eljárás indult ellene
Az illetékesek szerint nem kérdés, hogy aránytalan és kirívóan agresszív akció volt
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
