Két gimnázium is 47 helyet javított – érdekességek a HVG 2027-es középiskolai rangsorából
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Több száz tanár és több ezer diák nem kapta meg a megígért fizetést, illetve ösztöndíjat, ami egy uniós felzárkóztatási programban való részvétel miatt járt volna nekik. Egy pedagógus pert nyert az ügyben, a többiek viszont fáradtak a cselekvéshez. A projekt vezetői és az érintett minisztériumok nem nyilatkoznak - írja a 24.hu.
Az út a szakmaválasztáshoz című uniós finanszírozású projekt 2013 és 2015 nyara között futott. Az addigi rossz eredmények miatt sok tanárt 2014 végén, a középiskolai felvételi közeledtével kértek fel, hogy készítsék fel a felvételire a programra jelentkező általános iskolás, hátrányos helyzetű diákokat, és segítsenek nekik az iskolai eredmények javításában. Egy tanár legfeljebb tíz tanulót mentorálhatott. Bár a diákok sikeres vizsgát tettek, az oktatók a bérüket, a tanulók az ösztöndíjukat a mai napig nem kapták meg - írja a 24.hu a nevük elhallgatását kérő pedagógusokra hivatkozva.
Egy tanár, Szemánné Nagy Gizella, aki hét hónap helyett korábban csak kettőért kapta meg a fizetést, perre vitte a dolgot, az elmaradt összeget pedig a Pénzügyminisztérium már ki is fizette. Bár közeleg az ötéves jogvesztő határidő, a tanárok zöme nem követi a példáját, a lap által megkeresettek közül mindössze ketten fordultak tanácsért Szemánnéhez, pedig van, aki csak egy hónapnyi bért kapott. A pedagógusoknak nincs se idejük, se energiájuk.
Egy másik, Jász-Nagykun-Szolnok megyei tanár, aki azóta Németországban félállásban pedagógusként, mellette pedig takarítóként és bébiszitterként dolgozik és így az itthoni bérénél jóval többet keres, elmondta: számára a legrosszabb az volt, hogy azok a többségében roma, szerény körülmények között élő diákok és szüleik, akiket ő biztatott a programba való belépésre, a megígért ösztöndíjnál jóval kevesebbet kaptak. A pedagógusnak volt színötös tanulója is, aki a havi 18 ezer forint helyett csak pár ezer forintot kapott, és azt sem minden hónapban. Zala megyében is hasonló problémák voltak, ott a főszervező a nem kellően pontosan kitöltött dokumentumokra hivatkozott.
A program közben ugyanakkor kétnapos ingyenes rendezvényt is tartottak a tanároknak, a diákok pedig 2015 augusztusában dugig megtöltött hátitáskát kaptak, amiből azonban a korábban beígért tablet kimaradt. A Szemánnét is beszervező összekötő mentor és a megyei főkoordinátor maradéktalanul megkapta a fizetését. A lap kérdéseire sem ők, sem a projekt menedzsere nem válaszolt. A lap megkereste a Szemánné perében alperes Pénzügyminisztériumot, illetve az oktatásért felelős Emberi Erőforrások Minisztériumát is, hogy kifizetik-e az elmaradt béreket és ösztöndíjakat, de két hét alatt nem kaptak választ.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) viszont írta: jelenleg több munkaügyi per van folyamatban hasonló ügyekben, mert 2013 szeptembere, az úgynevezett illetményrendszer bevezetése óta jellemzően semmilyen többletmunkát nem fizetnek ki, és ez ügyben rengeteg a jogsértés. A PDSZ országos és helyi szinten is többször fordult a fenntartókhoz és a munkáltatókhoz, de úgy látják, jogvita indítása nélkül nincs hajlandóság a fizetésre. A PDSZ szerint három évre visszamenőleg hat számjegyű összegekről is szó lehet.
Akkora a tanárhiány Zuglóban, hogy a szülők is a tankerülethez fordulnak
Nyílt levélben fordultak a közép-pesti tankerületi központ igazgatójához a szülők a tanárhiány, a sérült gyerekek megfelelő ellátásának hiánya, a gyakori intézményvezető-váltások és a kinevezések körüli visszásságok, illetve az iskolai épületek rossz állaga miatt. Szerintük a tankerület eddig munkájának egy része csak látszatintézkedésekből állt. A zuglói problémák máshol is jelen vannak.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Volt olyan egyetemi fenntartású gimnázium, amely magyarból, matekból és szövegértésből országos szinten a top3-ban végzett.
Átrendeződött az élmezőny tavalyhoz képest.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Évek óta követelik a diákok, hogy ne csak véleményt mondhassanak, hanem valódi beleszólásuk is legyen az iskolai döntésekbe. Most Lannert Judit arról beszélt a parlamentben, hogy a kormány visszaadja a diákönkormányzatok korábban elvett egyetértési jogát.
Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.