Milyen lesz a középiskolai felvételi írásbeli vizsgája? Itt vannak a szabályok

December 6-ig jelentkezhetnek a középiskolai írásbeli felvételi vizsgákra a negyedik, hatodik és nyolcadik évfolyamos általános iskolások: a diákokra januárban nagy próbatétel vár, kétszer negyvenöt perc alatt ugyanis tíz-tíz matematikai és magyar nyelvi feladatot kell megoldaniuk.

  • Eduline

A középiskolai felvételi során a középfokú iskolák háromféle módon rangsorolhatják a jelentkezőket: vagy csak az általános iskolai tanulmányi eredményeket veszik figyelembe, vagy a tanulmányi eredményeket és a központi írásbeli felvételi pontszámát, vagy a tanulmányi eredményeket, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli eredményeit. Abban az esetben, ha a jelnetkezőknek írásbeli vizsgát kell tenniük - ezt a gimnáziumok és szakgimnáziumok 64 százaléka írja elő -, a következőkre számíthatnak.

A középiskolai felvételi írásbeli vizsgáján a diákoknak egy magyar nyelvi, illetve egy matematika feladatlapot kell megoldaniuk. Mindkettő 10-10 feladatot tartalmaz, és 45 percet kapnak rá a felvételizők, a vizsgákért pedig tantárgyanként 50 pontot lehet szerezni.

Az írásbeli felvételi vizsgák nem tantárgyi tesztek: inkább a képességeket, készségeket mérik fel. Arra kíváncsiak, a középiskolai tanuláshoz szükséges kompetenciákkal rendelkeznek-e a felvételiző diákok.

Már lehet jelentkezni: nyilvánosságra hozták a középiskolai írásbeli vizsgák jelentkezési lapját

Már le lehet tölteni a 2020-as középiskolai írásbeli felvételi jelentkezési lapját az Oktatási Hivatal oldaláról.

Ilyen lesz a magyar feladatlap

A magyar nyelvi feladatlapban tízből kilenc feladat egy-egy részkérdéshez, részképességhez kapcsolódik. A megoldásukhoz szükség van nyelvi, kommunikációs és helyesírási ismeretekre, szövegértési, szövegalkotási, gondolkodási képességekre (pl. felismerés, rendezés, tömörítés, következtetés, véleményalkotás) és íráskészségre. A feladatok szépirodalmi, ismeretterjesztő és köznapi szövegekhez egyaránt kapcsolódhatnak.

A tizedik feladatban egy szöveget kell írniuk a diákoknak megadott témában és műfajban - a témának és a terjedelmi elvárásnak való megfelelés mellett figyelembe veszik a nyelvhelyességet, a helyesírást, a szerkesztést és a szöveg stílusát is.

Ilyen feladatokat kaphattok a matekvizsgán

A matematika feladatlap megoldásához is többféle kompetenciára van szükség: feladatmegoldó készségre, problémaérzékenységre, kreativitásra, logikai biztonságra, szabálykövetésre, koncentráló képességre. Emellett elvárás a megoldások rendezett, olvasható, követhető írásos rögzítése. A feladatlap megoldásához vonalzó, körző és szögmérő használható, más segédeszköz (pl. számológép) nem. 

A feladatokat kék vagy fekete színű tollal lehet megoldani, a rajzokat pedig ceruzával kell elkészíteni.

A középiskolai felvételivel kapcsolatos további cikkeinket itt olvashatjátok. A legfontosabb határidőkről és teendőkről pedig itt olvashattok:

Középiskolai felvételi 2020-as tudástár: itt vannak a legfontosabb dátumok, szabályok

Nemsokára beindul a középiskolai felvételi szezon is, hiszen múlt héten nyilvánosságra hozták a 2020-as középiskolai írásbeli felvételi jelentkezési lapját. Most összeszedtük a legfontosabb dátumokat és szabályokat.

A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolaválasztásról, a felvételi menetrendjéről is. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.