Középiskolai felvételi: ezekre a határidőkre kell figyelni

Meddig kell kérni a felvételt a kiválasztott középiskolákba, és mi a határideje a központi írásbeli vizsgára való jelentkezésnek? Itt vannak a dátumok.

  • Eduline

A központi írásbeli vizsgát azoknak a diákoknak kell megírniuk, akik 2020-ban olyan középiskolában szeretnék folytatni a tanulmányaikat, amely az írásbeli eredményét is figyelembe veszi a felvételi döntésben. Itt olvashattok arról, hogyan rangsorolják az iskolák a jelentkezőket.

Az írásbeli vizsgára december 6-ig kell jelentkezni, és január 18-án írják a diákok. A jelentkezési lap mellett már elérhetőek a felvételt hirdető középfokú intézmények tanulmányi területei, felvételi tájékoztatói és a központi írásbeli vizsgát szervező intézmények listája is - a részleteket itt találjátok, az írásbeli pontszámításáról pedig itt olvashattok.

Fontos, hogy az írásbeli való jelentkezés nem egyenlő a középiskolákba való jelentkezéssel, amelynek határideje február 19.

A középiskolai felvételiről szóló összes cikkünket itt találjátok.

A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolaválasztásról, a felvételi menetrendjéről is. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt.

Középiskolai felvételi: hány iskolába lehet jelentkezni?

Hamarosan kezdődik a középiskolai felvételi, az intézmények október 20-ig teszik közzé a 2020-as felvételi tájékoztatójukat. De pontosan hány iskolát is lehet majd megjelölni?

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.