Iskolaérettségi vizsgálatok: a PDSZ szerint szükséges és fontos lépés lenne egy szakmai bizottság felállítása

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is csatlakozik a pszichológusok nyílt leveléhez, és szakmai bizottság felállítását tanácsolják az iskolaérettségi vizsgálatokkal kapcsolatban.

  • Eduline

Ahogy arról már korábban mi is írtunk, nyílt levélben kérik a pszichológusok a kormányt, hogy adjanak bővebb információt a januártól életbelépő iskolaérettségi vizsgálatokkal kapcsolatban. Miszerint az óvodák helyett egy állami szerv dönthet a gyerekek iskolaérettségéről.

Januártól az iskolaérettségről egy eddig meg nem nevezett állami szerv fog dönteni, a szülők pedig minden év január 15-ig nyújthatnak be kérelmet, ha azt szeretnék, hogy az augusztus 31-ig hatodik életévét betöltő gyermekük még egy évig az óvodában maradhasson. A szabályozás először a 2020/21-es tanévben első osztályba lépőket érinti majd, a szervről és az eljárásról pedig az ígéretek szerint idén ősszel alkot rendeletet a kormány.

Most a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is csatlakozik a pszichológusok által elindított kezdeményezéséhez, amelyben nyílt levélben fordultak Kásler Miklóshoz - írják közleményükben. Ezen felül a PDSZ úgy látja hogy ebben a kérdésben szükséges és fontos lépés lenne, hogy létrejöjjön egy óvodapedagógusokból, tanítókból, pszichológusokból álló szakmai bizottság, amely véleményt alkothat ebben a sokakat érintő ügyben.

Nyílt levélben kérik a pszichológusok, hogy legyen végre információ az új iskolaérettségi vizsgálatokról

"Amellett, hogy a majdani bizottság kiléte aktuálisan nem ismert, a mai napig nem tudjuk, hogy milyen tesztek/eljárások alapján kísérelik majd meg megállapítani azt, hogy a gyermek iskolaérett-e" - írják pszichológusok a kormánynak címzett nyílt levélben azzal kapcsolatban, hogy januártól az óvodák helyett egy állami szerv dönthet a gyerekek iskolaérettségéről.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.