A szakképzési stratégia 4.0-t már elfogadták, azonban az ehhez tartozó cselekvési terv még nincs kész. Rengeteg kérdést vet fel az új szakképzések listája a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke szerint.
Ahogy beszámoltunk róla, szeptember 30-án megjelent az Országos Képzési Jegyzék módosításáról szóló kormányrendelet, amely radikálisan lecsökkentette a szakképzésben 2020. szeptember 1-jétől megszerezhető szakmák számát. A legtöbbet pedig csak iskolai rendszerű képzésben, azon belül pedig csak nappali vagy esti tagozaton lehet majd megszerezni, minimum két év alatt - iskolarendszeren kívüli, vagyis tanfolyami formában nem. A szakgimnáziumok új neve technikum, a szakközépiskoláké pedig szakképző iskola lesz.
Gosztonyi Gábor a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke szerint, az új lista legutolsó pillanatban jelent meg, viszont ennek kapcsán most elindulhat a beiskolázási terv. Azonban rengeteg kérdést vet fel ez a gyors átállás - tette hozzá. Például hova írassák a szülők a gyerekeiket, ágazatra vagy szakképesítésre, illetve mi lesz a hídprogrammal - tette fel a kérdéseket az alelnök a Klubrádió Esti gyors című műsorában.
A szakképzési stratégia 4.0-t már elfogadták, azonban az ehhez tartozó cselekvési terv még nincs kész - emelte ki az alelnök. Így az oktatók és az iskolák sem tudják, hogy ezeket a programokat hogyan tudják majd meghirdetni. Az alelnök szerint kérdéses, lesz-e orientációs év, hogyan fog működni rendzser és mi lesz a műhelyiskolákban.
Ahogy mi is írtunk róla, 174 szakma tanulható majd iskola rendszerű képzésben, de emellett leszenk 100-150 és akár 600-800 órás nem iskolai képzések is. Ez a része a változásoknak pedig felveti azt a kérdést: vajon aki egy rövidebb részképzést végez el, az is jogosult lesz a garantált bérminimumra, azaz a szakmunkás minimálbérre? Ha nem akkor a következő kérdés, hogy később el tudnak-e végezni egy kiegészítő szakmát, hogy jogosultak legyenek a magasabb bérre.
Hozzátette: az új rendszerben a tanulóknak nem lesz lehetősége választani. Míg a korábbi szakmák párhuzamosan futottak több képzési formában, a diákok pedig el tudták dönteni, hogy az adott képzést iskolai vagy gyors tanfolyami képzésben tanulják, addig ez a lehetőség jelenlegi rendszerben nincs meg.
Átalakított szakképzés: megjelent a szakmák új listája
2020. szeptember 1-jétől a legtöbb OKJ-s szakképesítést csak nappali vagy esti tagozaton, szakképző iskolában lehet majd megszerezni. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleménye szerint az OKJ-s képzések átalakításának célja a szakképzés további erősítése és a munkaerőpiachoz való jobb igazodás.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
