A szakképzési stratégia 4.0-t már elfogadták, azonban az ehhez tartozó cselekvési terv még nincs kész. Rengeteg kérdést vet fel az új szakképzések listája a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke szerint.
Ahogy beszámoltunk róla, szeptember 30-án megjelent az Országos Képzési Jegyzék módosításáról szóló kormányrendelet, amely radikálisan lecsökkentette a szakképzésben 2020. szeptember 1-jétől megszerezhető szakmák számát. A legtöbbet pedig csak iskolai rendszerű képzésben, azon belül pedig csak nappali vagy esti tagozaton lehet majd megszerezni, minimum két év alatt - iskolarendszeren kívüli, vagyis tanfolyami formában nem. A szakgimnáziumok új neve technikum, a szakközépiskoláké pedig szakképző iskola lesz.
Gosztonyi Gábor a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke szerint, az új lista legutolsó pillanatban jelent meg, viszont ennek kapcsán most elindulhat a beiskolázási terv. Azonban rengeteg kérdést vet fel ez a gyors átállás - tette hozzá. Például hova írassák a szülők a gyerekeiket, ágazatra vagy szakképesítésre, illetve mi lesz a hídprogrammal - tette fel a kérdéseket az alelnök a Klubrádió Esti gyors című műsorában.
A szakképzési stratégia 4.0-t már elfogadták, azonban az ehhez tartozó cselekvési terv még nincs kész - emelte ki az alelnök. Így az oktatók és az iskolák sem tudják, hogy ezeket a programokat hogyan tudják majd meghirdetni. Az alelnök szerint kérdéses, lesz-e orientációs év, hogyan fog működni rendzser és mi lesz a műhelyiskolákban.
Ahogy mi is írtunk róla, 174 szakma tanulható majd iskola rendszerű képzésben, de emellett leszenk 100-150 és akár 600-800 órás nem iskolai képzések is. Ez a része a változásoknak pedig felveti azt a kérdést: vajon aki egy rövidebb részképzést végez el, az is jogosult lesz a garantált bérminimumra, azaz a szakmunkás minimálbérre? Ha nem akkor a következő kérdés, hogy később el tudnak-e végezni egy kiegészítő szakmát, hogy jogosultak legyenek a magasabb bérre.
Hozzátette: az új rendszerben a tanulóknak nem lesz lehetősége választani. Míg a korábbi szakmák párhuzamosan futottak több képzési formában, a diákok pedig el tudták dönteni, hogy az adott képzést iskolai vagy gyors tanfolyami képzésben tanulják, addig ez a lehetőség jelenlegi rendszerben nincs meg.
Átalakított szakképzés: megjelent a szakmák új listája
2020. szeptember 1-jétől a legtöbb OKJ-s szakképesítést csak nappali vagy esti tagozaton, szakképző iskolában lehet majd megszerezni. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleménye szerint az OKJ-s képzések átalakításának célja a szakképzés további erősítése és a munkaerőpiachoz való jobb igazodás.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
