Középiskolai felvételi: milyen feladatlapokat kell megoldaniuk a jelentkezőknek?

Egy magyar nyelvi és egy matematika feladatlapot kell megoldaniuk az írásbeli felvételi vizsgán azoknak a diákoknak, akik az idén jelentkeznek középiskolába. Mennyi idejük van a jelentkezőknek, milyen feladatokra lehet számítani, és mit lehet használni a vizsgán? Összegyűjtöttük.

  • Eduline

A középiskolai felvételi írásbeli vizsgáján a diákoknak egy magyar nyelvi, illetve egy matematika feladatlapot kell megoldaniuk. Mindkettő 10-10 kérdést tartalmaz, és 45 percet kapnak rá a felvételizők. Tárgyanként 50 pontot lehet szerezni. A feladatokat kék vagy fekete színű tollal lehet megoldani, a rajzokat pedig ceruzával kell elkészíteni.

A feladatlapokat a Nemzeti alaptanterv alapján állítják össze - mivel az egyes iskolákban a tananyag feldolgozása nem egyforma ütemű, elsősorban az adott évfolyamot megelőző évfolyamok anyagából. Az írásbeli felvételi vizsgák nem hagyományos tantárgyi tesztek: azt mérik fel, hogy a középiskolai tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, képességekkel, kompetenciákkal rendelkezik-e a diák.

A magyar nyelvi feladatlapban tízből kilenc feladat egy-egy részkérdéshez, részképességhez kapcsolódik. A megoldásukhoz szükség van nyelvi, kommunikációs és helyesírási ismeretekre, szövegértési, szövegalkotási, gondolkodási képességekre (pl. felismerés, rendezés, tömörítés, következtetés, véleményalkotás) és íráskészségre. A feladatok szépirodalmi, ismeretterjesztő és köznapi szövegekhez egyaránt kapcsolódhatnak. A tizedik feladatban egy szöveget kell írniuk a diákoknak megadott témában és műfajban - a témának és a terjedelmi elvárásnak való megfelelés mellett figyelembe veszik a nyelvhelyességet, a helyesírást, a szerkesztést és a szöveg stílusát is.

A magyar nyelvi feladatlap témaköreit a 9. évfolyamra jelentkezőknek itt, a nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezőknek itt, a hatosztályos gimnáziumba felvételizőknek pedig itt találjátok.

Már lehet jelentkezni a középiskolai felvételi előkészítőkre: ennyibe kerülnek a kurzusok

2020. január 18-án írják majd a felvételizők a központi vizsgák feladatlapjait. Sokan felvételi előkészítőkkel mennek biztosra, így gyakorolnak a megmérettetésre, de mennyibe kerülnek ezek a kurzusok?

A matematika feladatlap megoldásához is többféle kompetenciára van szükség: feladatmegoldó készségre, problémaérzékenységre, kreativitásra, logikai biztonságra, szabálykövetésre, koncentráló képességre. Emellett elvárás a megoldások rendezett, olvasható, követhető írásos rögzítése. A feladatlap megoldásához vonalzó, körző és szögmérő használható, más segédeszköz (pl. számológép) nem.

A matematika feladatlap témaköreit a 9. osztályba jelentkezők számára itt találjátok, a nyolcosztályos gimnáziumba való felvételi témaköreit itt, a hatosztályos gimnáziumba való felvételiét pedig itt nézhetitek meg.

A középiskolai felvételire való jelentkezésről itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat, az összes dátumot itt nézhetitek meg, a pontszámítási szabályokról itt olvashattok.

Középiskolai felvételi 2020: minden, amit az Arany János Tehetséggondozó Programról tudni kell

Meghirdették az idei Arany János Tehetséggondozó Programot. Most összeszedtünk minden fontos információt a részvétel feltételeiről, a pályázás menetéről és fontosabb határidőkről.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.