Összesen több mint tizenegyezer 5-12. osztályos diák bukott meg tavaly legalább egy tantárgyból, tehát nekik most évet kell ismételniük. A legtöbb év végi egyest matematikából, történelemből és irodalomból írták be. Az évismétlő diákok több mint harmada a 9. osztályosok közül került ki - derül ki az Oktatási Hivatal honlapján elérhető statisztikából.
Összesen 11 215 diáknak kell évet ismételnie szeptembertől az Oktatási Hivatal honlapján elérhető statisztika szerint, mert megbukott valamelyik tantárgyból a 2018/2019-es tanévben. Ugyanakkor jóval kevesebben buktak meg most, mint két évvel ezelőtt, amikor még 14 688 volt az évismétlésre kötelezettek száma.
A 2018/2019-es tanévben a 9. évfolyam elvégzése okozta a legnagyobb nehézséget a diákoknak: ezt 4664 diáknak kell most megismételnie. Ezután a 7. és a 10. évfolyam következik, a középiskola befejezése előtt a 12. osztályt viszont kevés diáknak kell újrajárnia. Fizikából, kémiából, biológiából és földrajzból a diákok nagy része a 7. évfolyamon bukott meg.
A legtöbb bukás matematikából (7725), történelemből (5750) és magyar irodalomból (5219) volt, de a magyar nyelv (4759), az angol (4178) és a szakmai elméleti tárgyak (4158) is a nehezebbek közé tartoznak. Testnevelésből 2497-en, informatikából 2194-en, németből 1710-en, ének-zenéből 996-an, technikából pedig 738-an buktak meg az előző tanévben.
Túlterhelt pedagógusok, alacsony fizetések és hatalmas tanárhiány - így indul az idei tanév"Ha így folytatják, 10-15 év múlva nem lesz pedagógus, és nagyon kevesek "luxusa" lesz az állami oktatás" - mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, akivel az idei tanévkezdésről, tanári fizetésekről és a pedagógushiányról beszélgettünk.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
