Gyorsjelentést tett közzé a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) arról, mennyit dolgoznak a pedagógusok a saját bevallásuk alapján.
A múlt héten közzétett kérdőívre másfél nap alatt 1596 válasz érkezett be - írja a szakszervezet. Az önbevalláson alapuló adatokból a hibás vagy irreális adatok kiszűrése után gyorselemzést készítetek és a teljesség igénye nélkül a következőket tudták megállapítani.
A válaszadó pedagógusok 68 órát dolgoznak egy héten, a középérték 67 óra. Azonban a rekord ennél jóval magasabb. A válaszok alajpján a legjobban leterhelt pedagógusok azok, akik nem intézményvezetők, de tanfelügyeletet és minősítést végeznek, nekik 80 óra feletti a heti munkaterhelésük.
A válaszadó pedagógusoknak a tantárgyfelosztásban átlagban 24 óra volt a tanítással lekötött munkaidejük, és a múlt tanévben (2018/19) átlagban 44 órát helyettesítették kollégáikat. Továbbá kiderült a válaszokból, hogy a pedagógusoknak éves szinten átlagban 11 órát fizettek ki a túlmunkáért, miközben heti szinten átlagban 4 órát töltöttek gyermekfelügyelettel, ebédeltetéssel, amelyeket nem számolhattak el túlmunkaként.
Túlterhelt pedagógusok, alacsony fizetések és hatalmas tanárhiány - így indul az idei tanév
"Ha így folytatják, 10-15 év múlva nem lesz pedagógus, és nagyon kevesek "luxusa" lesz az állami oktatás" - mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, akivel az idei tanévkezdésről, tanári fizetésekről és a pedagógushiányról beszélgettünk.
A válaszadó pedagógusok 54%-a 10 hétnél több alkalommal volt 32 óránál többet munkavégzés miatt az intézményében, illetve felkészülésre átlagosan 12, dolgozatjavításra és adminisztrációra pedig 5-5 órát fordítottak hetente. A válaszadó pedagógusok éves szinten átlagban 56 órát voltak továbbképzésen és 62%-uk volt orvosnál munkahelyen szerzett betegség miatt. A kérdőív kitöltőinek 87%-a mentálisan, 81%-a pedig fizikailag nagyon elfáradt az elmúlt tanévben
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, és nagyon rosszul érzi magát jelenlegi munkahelyén. A lehetőségek közül senki sem válaszolta azt, hogy elégedett a jelenlegi körülményekkel. A családos pedagógusok 100%-a éppen csak vagy nagyon nehezen tud megfelelni a család által elvárt kötelezettségeknek.
A válaszadó pedagógusok 18%-a pedig az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályáját. 25%-a úgy ítéli meg, hogy nincs lehetősége változtatásra (nyugdíj előtt áll, lakhelyén nincs lehetőség máshol dolgozni).A szakszervezet tervezi, hogy a jövőben a beérkezett válaszokat összesítik és részletes elemzést készítenek.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
