Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Gyorsjelentést tett közzé a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) arról, mennyit dolgoznak a pedagógusok a saját bevallásuk alapján.
A múlt héten közzétett kérdőívre másfél nap alatt 1596 válasz érkezett be - írja a szakszervezet. Az önbevalláson alapuló adatokból a hibás vagy irreális adatok kiszűrése után gyorselemzést készítetek és a teljesség igénye nélkül a következőket tudták megállapítani.
A válaszadó pedagógusok 68 órát dolgoznak egy héten, a középérték 67 óra. Azonban a rekord ennél jóval magasabb. A válaszok alajpján a legjobban leterhelt pedagógusok azok, akik nem intézményvezetők, de tanfelügyeletet és minősítést végeznek, nekik 80 óra feletti a heti munkaterhelésük.
A válaszadó pedagógusoknak a tantárgyfelosztásban átlagban 24 óra volt a tanítással lekötött munkaidejük, és a múlt tanévben (2018/19) átlagban 44 órát helyettesítették kollégáikat. Továbbá kiderült a válaszokból, hogy a pedagógusoknak éves szinten átlagban 11 órát fizettek ki a túlmunkáért, miközben heti szinten átlagban 4 órát töltöttek gyermekfelügyelettel, ebédeltetéssel, amelyeket nem számolhattak el túlmunkaként.
Túlterhelt pedagógusok, alacsony fizetések és hatalmas tanárhiány - így indul az idei tanév
"Ha így folytatják, 10-15 év múlva nem lesz pedagógus, és nagyon kevesek "luxusa" lesz az állami oktatás" - mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, akivel az idei tanévkezdésről, tanári fizetésekről és a pedagógushiányról beszélgettünk.
A válaszadó pedagógusok 54%-a 10 hétnél több alkalommal volt 32 óránál többet munkavégzés miatt az intézményében, illetve felkészülésre átlagosan 12, dolgozatjavításra és adminisztrációra pedig 5-5 órát fordítottak hetente. A válaszadó pedagógusok éves szinten átlagban 56 órát voltak továbbképzésen és 62%-uk volt orvosnál munkahelyen szerzett betegség miatt. A kérdőív kitöltőinek 87%-a mentálisan, 81%-a pedig fizikailag nagyon elfáradt az elmúlt tanévben
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, és nagyon rosszul érzi magát jelenlegi munkahelyén. A lehetőségek közül senki sem válaszolta azt, hogy elégedett a jelenlegi körülményekkel. A családos pedagógusok 100%-a éppen csak vagy nagyon nehezen tud megfelelni a család által elvárt kötelezettségeknek.
A válaszadó pedagógusok 18%-a pedig az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályáját. 25%-a úgy ítéli meg, hogy nincs lehetősége változtatásra (nyugdíj előtt áll, lakhelyén nincs lehetőség máshol dolgozni).
A szakszervezet tervezi, hogy a jövőben a beérkezett válaszokat összesítik és részletes elemzést készítenek.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).