Siker a nemzetközi nyelvészeti diákolimpián: bronzérmet és különdíjat is szereztek a magyar diákok

Bronzérmet, dicséretet és különdíjat is szereztek a magyar diákok a Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpián – közölte a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete.

  • Eduline

A nyelvészeti diákolimpiát idén Dél-Koreában rendezték meg. A magyar diákok több egyéni sikert értek el, mint eddig bármikor.

Bronzérem: Kövér Blanka (ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium), Blaskovics Ákos (Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium)

Honorable Mention (Dicséret): Dobák Dániel (Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium), Árvay-Vass Iván (Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium)

Best Solution Award ("Legjobb megoldás" különdíj): Kövér Blanka

További csapattag volt Egyházi Hanna (ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium), Urszuly Csenge Bori (Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium), Vári-Kakas Andor (Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium) és Alexy Milán (Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium).

Taroltak a magyar diákok az elmúlt hónapokban a diákolimpiákon: íme az eredmények

Elsöprő sikereket arattak a magyar diákok a diákolimpiákon és nemzetközi versenyeken. Több tantárgyból is sikerült bezsebelniük a bronz, ezüst és aranyérmeket. Összegyűjtöttük az idei eredményeket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.