Nagy változások jönnek a szakképzésben: több területen már megvannak a tervek

A megszűnő Országos Képzési Jegyzék (OKJ) helyébe lépő új szakstruktúra kialakítása még javában tart, de egyes területeken már elkészültek a konkrét átalakítási javaslatok - olvasható a Magyar Nemzet keddi számában.

  • Eduline/MTI

A cikk szerint a szakképzés mind a 19 ágazatában zajlik a szakmák újraosztása, hogy a jövő évi felvételin egy teljesen új választék várhassa a középiskolába jelentkezőket. 

A részletekről az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a lappal azt közölte: biztosan lesz változás például a közkedvelt gépjárműipari ágazatban, ahol technikusi szinten összevonják az autóelektronikai műszerész, autószerelő, autótechnikus és gépjármű-mechatronikus szakmákat. A diákok egy átdolgozott, megújult tananyagot kapnak, amely a fenti szakmákat átfogó, komplex tudást ad. Aki tehát ezt az új gépjármű-mechatronikai technikusi képesítést megszerzi, bőven több lesz egy szimpla autószerelőnél, hiszen a csaknem mérnöki szinthez közelítő, középvezetői beosztást lehetővé tevő technikusi végzettség révén sokkal több mindenhez fog érteni - olvasható a cikkben.

Átalakul az elektronikai ágazat is, ahol ma több mint negyvenféle OKJ-s szakképesítés létezik, amelyek között sok a rövid idejű, egy-egy konkrét munkakör betöltéséhez szükséges specializáció.

A tervezet szerint ebből a negyvenből mindössze hét alapszakma maradna, amit nappali képzésben vagy felnőttként esti tagozaton lehetne tanulni. Ezek közé tartozik például az automatikai technikus, az elektronikai technikus, az ipari informatikai technikus vagy épp a villanyszerelő szakma.

Ezeken kívül azonban további 25 féle, állam által elismert bizonyítványt szerezhetnek még a diákok, ezeket azonban csak felnőttképzés vagy vállalati továbbképzés keretében érhetik el. Az ITM leszögezte: azokon a szakterületeken, ahol a mostaninál kevesebb alapszakma lesz elérhető, nem egyszerűen szakmaösszevonásokról vagy átnevezésekről van szó, hanem egy adott ágazat teljes szakmastruktúrájának átrendezéséről.

Újragondolt szakképzések: az átalakítás helyett inkább teljesen új OKJ-s rendszert vezetnek be

Elavult az Országos Képzési Jegyzékre (OKJ) épülő rendszer, ezért olyat alakítanak ki helyette, amely jobban igazodik a gazdasági környezethez.

Fontos célkitűzés továbbá, hogy az egészségügyi és szociális szegmensek felé is minél több fiatalt tudjanak terelni, tekintettel a magyar egészségügy létszámproblémáira.

A lap kiemelte még, hogy a tankötelezettséget valamilyen végzettség megszerzéséhez kötné a kormány. A Szakképzés 4.0 javaslatcsomag szerinti elképzelés az, hogy a szakképzésben tanulóknak legalább egy részszakképesítés megszerzése legyen alapkövetelmény, e nélkül nem tekinthetnék teljesítettnek a tankötelezettségüket. A leszakadóknak ehhez nyújtana segítséget az orientációs évfolyam vagy az akár hat hónap alatt is elvégezhető műhelyiskola.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A lelkesedés és a bizalmatlanság furcsa elegye van a fiatalokban” – ezt tapasztalja az oktatási tárca párbeszédért felelős vezetője

Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.

„Abszurd hungarikum, hogy egy diáknak ma sokszor nehezebb bekerülnie egy úgynevezett elitgimnáziumba, mint néhány évvel később egy színvonalas egyetemre”

A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.