Jelentős szakmai kérdéseket érint, mégsem volt róla társadalmi, szakmai egyeztetés – többek között ezt írja a köznevelési törvény módosító csomagjáról az Alternatív és Magániskolák Egyesülete.
„Egyetértünk azzal, hogy a tanköteles korú tanulók iskolákon kívüli oktatása további szakmai szabályozást igényel, azonban a törvénytervezet néhány pontja további pontosítást, illetve véleményünk szerint kiegészítést igényel. Alapvető értelmezési kérdés, hogy az egyéni munkarend fogalma mit jelent: ezt melyik jogszabály fogja definiálni?” – teszi fel állásfoglalásában a kérdést az egyesület.
Azt írják: a tervezet szerint a felmentést engedélyező szerv megkeresheti a gyámhatóságot, a gyermekjóléti szolgálatot, az iskolaigazgatót, gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén a gyermekvédelmi gyámot. „Szakmai okok miatt javasoljuk, hogy az engedélyeztető szervnek kötelessége legyen ezeken szakmai szervezeteket a döntési folyamatba bevonni, enélkül ne születhessen a tanuló státuszáról döntés” – írják.
Kiemelik azt is: a hosszan elhúzódó hivatali ügyintézés bizonytalanságot eredményezhet, ezért „javasoljuk, hogy a jogorvoslatra beadott igényeket független szakmai vélemény alapján, lehetőleg gyorsított eljárásban vizsgálják ki”. Az adminisztráció csökkentése érdekében azt javasolják, hogy az egyéni munkarendet visszavonásig adják meg a diákoknak, csak akkor legyen külön eljárásban felülvizsgálat, ha az éves vizsgán probléma van a tanuló haladásával.
Fontos kérdéseket tettek fel a magántanulók szülei és tanárai a tervezett változtatásokról
Az egyéni munkarend azonos-e a jelenlegi magántanulói státusszal? Változik-e az osztályozóvizsgák lebonyolítása? Melyik hivatali szerv dönt majd az egyéni munkarendet igénylő diákok kérvényéről, és milyen kritériumrendszer alapján? Többek között ilyen kérdéseket tettek fel kedd esti közleményükben magántanuló diákok szülei és tanárai a köznevelési törvény módosító javaslatára reagálva.
„Egyesületünk eddigi gyakorlata alapján a továbbiakban is támogatja az iskolakezdeményezéseket. Az utóbbi időszakban problémaként merült fel, hogy a kislétszámú iskolák számára a jelenlegi iskolalapítási szabályozás aránytalan terhet jelent, pedig ezek a kisiskolák segíthetnék a jelenleg magántanulói státuszban lévő olyan tanulók tankötelezettségének iskolai teljesítését, akik számára a kislétszámú csoportban történő fejlesztés a legelőnyösebb. Ezért kérjük a törvényalkotókat, hogy fontolják meg, hogy a bizonyos létszám alatt működni akaró kisiskolák alapítása és működtetése könnyített módon történhessen. Egyesületünk felajánlja, hogy ennek a szabályozásnak a kidolgozásához eddigi tapasztalataink alapján segítséget nyújtunk” – írják.
Értékelés: szövegesen vagy jeggyel?
A köznevelési törvény módosító javaslata az osztályozást is érinti, az Alternatív és Magániskolák Egyesülete szerint a tervezet hátrányosan érinti azokat az alternatív iskolákat, amelyek eddig külön miniszteri engedéllyel rendelkeztek arról, hogy a szöveges értékelést kizárólagosan alkalmazhatják.
„Szeretnénk felhívni a törvényalkotók figyelmét arra, hogy az értékelésnek csupán az egyik funkciója a visszajelzés. Az alternatív iskolák pedagógiájában az értékelés kiemelt szerepű pedagógiai eszköz, a visszajelzés mellett a motiváció, az önreflexió, a diagnosztizálás eszköze, melyet az adott alternatív pedagógiai paradigma sajátosságai határoznak meg. Ezekhez az alternatív pedagógiai működésekhez az ötfokú skálán való érdemjeggyel való osztályozás nem illeszthető hozzá. Az alternatív pedagógiák ezen gyakorlatai már a korszerű pedagógia egyéb területén is megjelentek: a XXI. századi elvárásokhoz illeszkedően az oktatás-nevelésben használt mérés-értékelési rendszerek erősen differenciálódtak, a célcsoport szerint személyre szabottá váltak, felváltva a régi, hagyományos, 1-től 5-ig használt érdemjegy-skálát. Emlékeztetjük a törvényalkotót, hogy ez a koncepció érvényesült az új Nat tervezetében is, melyben a 3. osztály végéig “a motivált tanulás megőrzése és a fejlődési eltérések értő kezelése érdekében” csak a szöveges értékelést tartják helyesnek. Természetesen jogos igény, hogy a szülő kérésére vagy továbbtanulás esetén minden tanuló az általánosan használt osztályzatokat is megkapja – erre eddig is volt minden alternatív iskolában lehetőség” – olvasható állásfoglalásukban, amelyben hozzáteszik: azt kérik, hogy azok az iskolák, amelyek a minisztertől már engedélyt kaptak a szöveges értékelésre, továbbra is ennek megfelelően, kötelező osztályzás nélkül értékelhessék tanulóikat.
Fontos kérdést tett fel Jocó bácsi: miért csak az ötös mellé járhat dicséret?
Vajon miért nem lehet adni a négyes vagy éppen a hármas mellé szaktanári dicséretet? Ezt a kérdést teszi fel Jocó bácsi. Van olyan iskola, ahol már bevezették a "dicséretes négyest" és a "dicséretes hármast".
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
