Vajon miért nem lehet adni a négyes vagy éppen a hármas mellé szaktanári dicséretet? Ezt a kérdést teszi fel Jocó bácsi. Van olyan iskola, ahol már bevezették a "dicséretes négyest" és a "dicséretes hármast".
„Bizonyítványírás közben elmélkedem kicsit. Van ugye az ötös. Meg van az ötös dicsérettel. Más osztályzat mellé miért nem lehet adni dicséretet? Mondjuk egy közepes tanuló, aki egész évben küzd, gürizik, mindig mindent megtesz, de ennyi telik tőle, ez a maximum, amit ki tud hozni magából. Neki nem jár(na) dicséret?” – teszi fel a kérdés Facebook-oldalán Jocó bácsi, vagyis Balatoni József történelemtanár.
Akadnak azért olyan iskolák, ahol már bekerült a pedagógiai programba, hogy nem csak azok a diákok kaphatnak dicséretet, akik egy-egy tárgyból ötöst szereztek.
A gödi Búzaszem Katolikus Általános Iskolában és Művészetoktatási Iskolában például szaktanári dicséretet kaphat az is, aki az adott tárgyból négyest vagy hármast szerez, év végén pedig minden diáknak külön elismerő oklevelet készítenek. "Miért tettük mindezt? Azért, mert vannak olyan gyerekek, akiket a Jóisten sok észbeli képességgel áldott meg, s könnyedén kirázzák a kisujjukból a jó és még jobb tanulmányi eredményeket, ám mások, akiket a Jóisten más adományokkal halmozott el, küszködve, sok erőt bedobva, erőfeszítéssel, lemondással érik el akár "csak a közepes" szintet is. Ők is megérdemlik, hogy megdicsérjék őket erőfeszítéseik eredményeként megjelenő teljesítményükért" - olvasható az iskola által írt ismertetőben, amely a helyi lapban jelent meg néhány hónappal ezelőtt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
