Megvan a nyelvi kompetenciamérés eredménye is: a budapesti iskolások jobban teljesítenek

Május 22-én írták az általános iskolák 6. és 8. osztályai a nyelvi kompetenciamérés feladatait. Évek óta látható tendencia, hogy sokkal jobb eredményeket érnek el a budapesti iskolások, mint a községi iskolákban tanulók.

  • Eduline

A hatodikosoknak A1-es, a nyolcadikosoknak A2-es szinten kell tudniuk az idegen nyelven – Funside School nyelviskola angol vezető tanárai úgy látják, hogy a fő probléma az, hogy a gyerekek tudása nem áll biztos alapokon, az idegen nyelvet egyszerű bemagolandó tantárgynak tartják, ahelyett hogy eszköznek tekintenék a világ megismeréséhez. Ez a szemléletváltás nagyot javítana az eredményeken.

Magyarországon 2015 óta mérik az általános iskolások nyelvi felkészültségét angol, illetve német nyelvből: a felmérés az olvasott és a hallott szöveg értését méri, azok a diákok kapnak „megfelelt” minősítést, akik legalább 60 százalékosra írják meg. Rozsos Réka, a Funside School szakmai vezetője szerint a receptív készségek (hallott szöveg értése és olvasott szöveg értése) terén erősebbek a hozzájuk kerülő diákok, mint a produktív készségek (beszédkészség és íráskészség) terén.

A hatodikosok egy A1-es szintű feladatsort kaptak – aki ilyen szinten beszél angolul, az képes bemutatkozni, meg tud válaszolni és fel tud tenni egészen egyszerű kérdéseket. A nyolcadikosok ennél valamivel nehezebb, A2-es tesztet kaptak. Aki ezen a szinten áll, képes megérteni és használni olyan mondatokat, amelyek alap beszélgetési témákhoz kapcsolódnak, például a családhoz, vásárláshoz, munkához.

Megvannak a 2018-as kompetenciamérés eredményei: elszomorító teljesítmény a szakközépiskolákban

Nem változott a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákok matematikai és szövegértési készsége az előző évekhez képest - derül ki a 2018-as kompetenciamérés eredményiből. A szakközépiskolások eredményei viszont továbbra is tragikusak.

A mérésben érintett iskolák 24 százaléka kiemelkedően jó eredményt, 14 százaléka gyenge eredményt ért el a mérésen. A jó eredményt elérő iskolák aránya Budapesten és a nyugat‐dunántúli régióban, a gyenge eredményt elérő iskolák aránya pedig a dél‐dunántúli, az észak‐alföldi és az észak‐magyarországi régióban volt magasabb az átlagosnál.

Oktatási Hivatal

„Nagyon sok összetevője van annak, hogy milyen tudással érkeznek hozzánk a gyerekek - az életkor, az a nyelvoktatás eredményessége az adott iskolában, a tanárcserék száma, az, hogy járt-e már magánórákra. Összességében elmondható azonban, hogy bizonyos tudással, minimális szókinccsel szinte minden hozzánk kerülő gyerek rendelkezik. A probléma ott van, hogy ez a tudás nincs rendszerezve a fejükben, illetve, hogy a gyakori tanárcserék miatt tulajdonképpen ugyanaz az tudásanyag kerül elő újra és újra az iskolában, így hátráltatva a szintbeli előrelépést” – mondja az iskola másik szakmai vezetője, Fancsali Kató.

A Funside School szakmai vezetői egyetértenek abban, hogy teljesen mindegy mennyi fordító applikációt és nyelvfelismerő programot fejlesztenek, a nyelvtudására szükség van és lesz - hogy milyen fajta tudásra az más kérdés. „Az óráimon a gyerekek magabiztosságot és rutint szereznek, ami a tanulási folyamat része, ugyanis nem elég, ha csak szavakat és nyelvtant zúdítunk rájuk. Szerintem az ilyen, magabiztos és bátor nyelvtudás az, ami a mai világban szükséges, nem a kimaxolt szókincs és a tökéletes nyelvtan, ezért inkább erre kell koncentrálni” – mondja Rozsos Réka.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.