"Eddig tárgyaltunk, ősztől akciósorozatot hirdetünk" - jelentette be a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Szabó Zsuzsa a szakszervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján.
Az országos vezetőség közelmúltban hozott döntésére hivatkozott: a megyei elnökökből álló testület annak közlésére hatalmazta fel az elnököt, hogy a PSZ - a további tárgyalásokat fenntartva - ősztől akciósorozatot indítson. A sajtótájékoztatón elhangzott: mindezt az tette szükségessé, hogy a PSZ sem a kormány által a parlamentnek benyújtott állami költségvetésről szóló törvényjavaslatban, sem a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításában nem látja követeléseinek teljesülését. A PSZ azt követeli, hogy a pedagógusok már idén szeptembertől kapjanak béremelést, csökkentsék az óraszámokat, a mindenkori minimálbérhez kössék a vetítési alapot, mérsékeljék a többletterheket és legyen kiszámítható a jogalkotás.
A PSZ szerint a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatban sincs meg a pedagógusok béremelésének fedezete. A szakszervezet az általa megszervezett 2016-os sztrájk után nem riad vissza az újabb munkabeszüntetéstől sem. Kérdésre válaszolva az elnök azt mondta: a sztrájk akár többnapos is lehet.
Óvodapedagógusok képzése: fontos kérdést tett fel a minisztériumnak a PDSZ
Tényleg azt tervezi az oktatásirányítás, hogy a csecsemő- és kisgyermeknevelők, valamint az óvodapedagógusok képzését középfokra állítják vissza? Ezt kérdezte Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkártól a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A helyettes államtitkár azt válaszolta: ilyen döntés nem született.
A Pedagógusok Szakszervezete legutóbb épp a napokban kezdeményezte a Köznevelési Érdekegyeztető Tanács újabb ülésének összehívását: erre az EMMI-től kapott válasz szerint június 20-án kerül sor, tehát a PSZ - az akciók meghirdetésével párhuzamosan - nem mond le a további tárgyalásokról sem.
A sajtótájékoztatón szó volt a PSZ és az EMMI 2019 márciusa végén megkötött stratégiai megállapodásáról is. Miután a kormány 2019. június 12-én egyeztetés nélkül nyújtotta be a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását, amelynek jelenlegi szövegét a PSZ csak az Országgyűlés honlapjáról ismerte meg, az elnök újságírói kérdésre azt válaszolta: ezzel a kormány "felrúgta" a stratégiai megállapodást.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
