"Eddig tárgyaltunk, ősztől akciósorozatot hirdetünk" - jelentette be a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Szabó Zsuzsa a szakszervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján.
Az országos vezetőség közelmúltban hozott döntésére hivatkozott: a megyei elnökökből álló testület annak közlésére hatalmazta fel az elnököt, hogy a PSZ - a további tárgyalásokat fenntartva - ősztől akciósorozatot indítson. A sajtótájékoztatón elhangzott: mindezt az tette szükségessé, hogy a PSZ sem a kormány által a parlamentnek benyújtott állami költségvetésről szóló törvényjavaslatban, sem a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításában nem látja követeléseinek teljesülését. A PSZ azt követeli, hogy a pedagógusok már idén szeptembertől kapjanak béremelést, csökkentsék az óraszámokat, a mindenkori minimálbérhez kössék a vetítési alapot, mérsékeljék a többletterheket és legyen kiszámítható a jogalkotás.
A PSZ szerint a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatban sincs meg a pedagógusok béremelésének fedezete. A szakszervezet az általa megszervezett 2016-os sztrájk után nem riad vissza az újabb munkabeszüntetéstől sem. Kérdésre válaszolva az elnök azt mondta: a sztrájk akár többnapos is lehet.
Óvodapedagógusok képzése: fontos kérdést tett fel a minisztériumnak a PDSZ
Tényleg azt tervezi az oktatásirányítás, hogy a csecsemő- és kisgyermeknevelők, valamint az óvodapedagógusok képzését középfokra állítják vissza? Ezt kérdezte Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkártól a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A helyettes államtitkár azt válaszolta: ilyen döntés nem született.
A Pedagógusok Szakszervezete legutóbb épp a napokban kezdeményezte a Köznevelési Érdekegyeztető Tanács újabb ülésének összehívását: erre az EMMI-től kapott válasz szerint június 20-án kerül sor, tehát a PSZ - az akciók meghirdetésével párhuzamosan - nem mond le a további tárgyalásokról sem.
A sajtótájékoztatón szó volt a PSZ és az EMMI 2019 márciusa végén megkötött stratégiai megállapodásáról is. Miután a kormány 2019. június 12-én egyeztetés nélkül nyújtotta be a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását, amelynek jelenlegi szövegét a PSZ csak az Országgyűlés honlapjáról ismerte meg, az elnök újságírói kérdésre azt válaszolta: ezzel a kormány "felrúgta" a stratégiai megállapodást.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
