Ilyen szakmákat választott idén a legtöbb - szakközépiskolába felvételiző - diák. Idén is tarol a vendéglátás-turisztika, a gépészet és a mezőgazdaság.
Míg 2017-ben 18 818-an, tavaly pedig 18 168-an, addig a 2018/2019-es tanévben csak 17 593-an kezdenek szakközépiskolában tanulni. A legnépszerűbb szakmacsoport, a vendéglátás-turisztika, a gépészet és a mezőgazdaság volt, de sokan jelentkeztek kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció képzésekre is - derül ki az Oktatási Hivatal adataiból.
A 2018/2019-es felvételin a szakács a legnépszerűbb szakma majdnem kétezer felvett diákkal, ezt az eladó, cukrász és a negyedik helyre visszcsúszott pincér követi. Ezekre a szakképesítésekre mind ezer fölött jelentkeztek idén is.
| Szakképesítés | Felvettek száma - fő | |
| 1. | szakács | 1 982 |
| 2. | eladó | 1 600 |
| 3. | cukrász | 1 513 |
| 4. | pincér | 1 433 |
| 5. | hegesztő | 1 342 |
| 6. | asztalos | 835 |
| 7. | mezőgazdasági gépész | 774 |
| 8. | villanyszerelő | 768 |
| 9. | gépi forgácsoló | 648 |
| 10. | kőműves | 533 |
Rengeteg diákot veszélyeztet lemorzsolódás, a szakközépiskolákban a legnagyobb a baj
Minden harmadik szakközépiskolás a lemorzsolódás határán billeg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében - derül ki az Oktatási Hivatal friss, a 2018/2019-es tanév első félévére vonatkozó adataiból.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
