Sztrájkolni készültek csütörtökön a budapesti VIII. kerületi Vörösmarty Mihály Gimnázium tanárai, azonban ez elmaradt.
A sztrájk végül nem valósult meg - írja a 444.hu. Ahogy már körábban mi is írtunk róla, a sztrájk végül elmaradt, mert a tanárokat képviselő szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) végül nem tudott megállapodni az iskolát felügyelő tankerülettel a minimális szolgáltatásokról.
Ez pedig nem tette lehetővé a mai pedagógussztájkot, ugyanis a magyar törvények szerint a tanárok csak előzetes megállapodás alapján sztrájkolhatnának, de tájékoztatásuk szerint a tankerület megakadályozta a megegyezést a szakszervezettel.
Mik a követeléseik?
A május 29-re hirdetett pedagógussztrájkot követeléseit a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete négy pontban fogalmazta meg.
Elsősorban szeretnék elérni a közalkalmazotti illetménytábla rendezését, emelését. Szeretnék a korábbi közoktatási törvényben foglaltak szerint (jellemzően 22 tanóra) visszaállítani a pedagógusok kötelező óraszámát, illetve neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét, és szeretnék, ha az ezen felül elvégzett munka minden esetben túlmunkaként számolnák el.
Továbbá szeretnék, hogy a pedagógus-életpályamodell egyes fizetési osztályainak egyes kategóriájához tartozó besorolási illetmények, illetve alapbérek minden esetben az aktuális minimálbérből legyenek kiszámolva. Illetve követelik a sztrájktörvény módosítását annak érdekében, hogy kiszámítható, törvényes keretek között sztrájkolhassanak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
