Kisebb eséllyel lesz túlsúlyos vagy elhízott az a gyerek, aki rendszeresen gyalog, kerékpárral, esetleg rollerrel jár iskolába - állapította meg egy új kutatás.
A Cambridge-i Egyetem tudósai vezette kutatás az első, amelyik egyszerre vizsgálta, hogy két, tanterven felüli mozgásformának, a napi iskolába járásnak és a sporttevékenységnek milyen hatása van az alsó tagozatosok túlsúlyára és elhízására - olvasható a BMC Public Health aktuális számában.
A túlsúly megállapítására nem a testtömegindexet (BMI) használták, hanem megmérték a gyerekek testzsírját és izomtömegét, majd értékelték, hogy függenek össze ezek az adatok a testmozgás mennyiségével.
A BMI egyszerűsége miatt az elhízás leggyakrabban használt mértékegysége, hiányossága azonban, hogy a test teljes tömegét veszi alapul, beleértve az egészséges izomzatot, nemcsak a zsírt.
A friss kutatás adatait a University College Londonnak abból a 2010-2013-as vizsgálatából vették, amely a gyerekek testméretét és tüdőfunkcióit mérte fel (Size and Lung Function in Children, SLIC). Több mint kétezer 5-11 éves gyerek vett benne részt, etnikai és társadalmi hátterük változatos volt.
Több mint 250 millióan látták ezt a videót: iskolakezdés másképp
Hírességé vált az egyik észak-kínai általános iskola igazgatója, aki minden nap együtt táncol a diákjaival.
A gyerekek csaknem fele minden nap sportolt, ugyanekkora részük gyalog, kerékpárral vagy rollerrel járt iskolába. A kutatók azt állapították meg, hogy akik a napi iskolába járás közben testmozgást végeztek, azoknak kevesebb volt a testzsírja, így kisebb volt a valószínűsége, hogy túlsúlyosak lesznek vagy elhíznak.
A hagyományos BMI-t alapul véve furcsa módon azok a gyerekek, akik minden nap sportoltak, nagyobb valószínűséggel lettek túlsúlyosak vagy elhízottak, mint azok, akik kevesebb mint heti egyszer sportoltak. Ha azonban külön vizsgálták a testzsír és az izom mennyiségét, az derült ki, hogy a naponta sportoló gyerekeknek sokkal fejlettebb volt az izomzata, a testzsírjuk tömege viszont nem különbözött szignifikánsan.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A hallgatók több mint fele már legalább félállásban dolgozik a tanulmányai mellett, ami sokaknál nem választás, hanem a megélhetés feltétele.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Az iskolakezdés közeledtével egyre több család kezdi beszerezni a szeptemberre szükséges tanszereket, ami különösen a nehezebb anyagi helyzetben lévő szülőknek jelenthet komoly terhet.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
15 ezernél is több autizmussal diagnosztizált gyerek volt az óvodákban, az általános és középiskolákban a 2025/2026-os tanévben. Ehhez képest a 2022/2023-os tanévben 9 737 fő volt a számuk.
