Hat érmet szereztek magyar középiskolások a nemzetközi kémiai diákolimpián

Két ezüst- és négy bronzérmet szereztek magyar diákok a Nemzetközi Mengyelejev Kémiai Diákolimpián.

  • Eduline

Hat éremmel tértek haza a magyar diákok a nemzetközi kémiai diákolimpiáról – olvasható a Tudományos Olimpikonok Facebook-oldalán.

Mészáros Bence (Szent István Gimnázium), Juhász Benedek (ELTE Apáczai Gimnázium) ezüstérmet, Veszprémi Zsombor (szegedi Radnóti Miklós Gimnázium), Fajszi Bulcsú (Fővárosi Fazekas Mihály Gimnázium), Kozák András (ELTE Apáczai Gimnázium), Veres Tamás (gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium) pedig bronzérmet szerzett.

Hatalmas magyar siker a kémiai diákolimpián, hat éremmel tértek haza a diákok

Három ezüst- és három bronzérmet nyert a magyar csapat a Minszkben rendezett Nemzetközi Mengyelejev Diákolimpián.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.