A minőségi oktatás és a fiatalokat célzó munkahelyek teremtésének fontosságára hívta fel a figyelmet António Guterres ENSZ-főtitkár a világszervezet Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) New York-i ülésén kedden elmondott beszédében.
Figyelmeztetett arra, hogy világszerte magas a fiatalok munkanélküliségének aránya, és emiatt növekszik a kiábrándultságuk is. A főtitkár azt mondta, hogy mintegy 64 millió fiatal van munka nélkül világszerte, és mintegy 145 millió fiatal munkavállaló él szegénységben, körülbelül 617 millió fiatal pedig analfabéta és nincsenek alapvető matematikai ismeretei sem.
Különösen súlyos a fiatal nőket érő hátrányos megkülönböztetés az oktatás és az egészségügy területén, illetve a munkaerőpiacon is. Guterres szerint a világ egyes részein a fiatal nők közti munkanélküliség aránya a duplája a férfiakénak.
Guterres kiemelte: az ENSZ által kijelölt, a hosszú távon fenntartható fejlődést szolgáló célok megvalósításának is egyik kulcsa a fiatalokba való befektetés, elsősorban a megfelelő oktatáson és a munkahelyteremtésen keresztül.
Súlyos a helyzet: több mint százmillió gyerek marad oktatás nélkül
A természeti csapás és konfliktus sújtotta országokban az 5 és 17 év közötti gyerekek harmada nem tud az iskolai oktatásban részt venni - derült ki az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) szerdán közzétett jelentéséből.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
