A szaktárca foglalkozik a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) kérdéseivel, jó néhány javaslatukat beépíthetőnek gondolja – mondta a Magyar Nemzetnek Horváth Péter, a pedagóguskar elnöke.
A garantált bérminimumhoz kellene kötni a pedagógusok illetményalapját, a pálya első tíz évében dinamikusabban kellene emelkedniük a fizetéseknek, szükség lenne valódi differenciálási és jutalmazási lehetőségre, béren kívüli juttatásokra, a pályakezdők támogatására – ahogy arról korábban beszámoltunk, többek között ilyen javaslatokat tett közzé a Nemzeti Pedagóguskar.
A kezdő pedagógusbért 45 százalékkal kellene azonnal emelni a Nemzeti Pedagóguskar szerint
A garantált bérminimumhoz kellene kötni a pedagógusok illetményalapját, a pálya első tíz évében dinamikusabban kellene emelkedniük a fizetéseknek, szükség lenne valódi differenciálási és jutalmazási lehetőségre, béren kívüli juttatásokra, a pályakezdők támogatására - többek között ilyen javaslatokat tett közzé a Nemzeti Pedagóguskar.
Horváth Péter elnök a Magyar Nemzetnek azt mondta, a most nyilvánosságra hozott szakmai anyagot már hónapokkal ezelőtt elküldték az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi), és éppen a napokban kaptak pozitív visszajelzést, miszerint a szaktárca foglalkozik az általuk felvetett kérdésekkel, és jó néhány javaslatukat beépíthetőnek is gondolja.
A lapnak az Emmi úgy reagált, ismerik az NPK javaslatait, és folyamatosak a tárgyalások a tárca, illetve a szervezet között.
Ezért kellene emelni a tanárok fizetését: tényleg annyit keres egy kezdő tanár, mint egy érettségizett munkavállaló
Mennyit keresett tíz évvel ezelőtt egy pályakezdő pedagógus, és mennyit keres most? Tényleg akkora fizetésből kell gazdálkodnia egy alapszakot végzett friss diplomás tanítónak, mint azoknak a - középfokú végzettséggel rendelkező - munkavállalóknak, akiknek a garantált bérminimum jár?
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
