A minőségi oktatás kialakítás 2018-ban is központi kérdés volt a szakmai és diákképviselet körében. Több mint egy év elkészítést követően augusztusban megjelent az új NAT első tervezete, mely tanuló- és tanuláscentrikus, kompetencialapú és tudásalkalmazásra építő oktatást ígért. A szakmai közösség elismerő véleménye mellett, hangsúlyozta, a tervezet nem hoz nagy változást - írja a jelentés.
Módosult az óvodai nevelés országos alapprogramja is, melyben 2018 szeptemberétől a "nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, hazaszeretet és szülőföld családhoz való kötődés" is nagy hangsúlyt kapott.
A közszolgálati állásportálon közzétett álláshirdetések szerint augusztusban közel 700 óvodapedagógust és közel 2400 tanítót és szaktanárt kerestek. A pedagógushiány azóta is erősen ingadozik - foglalja össze a jelentés.
Az évek óta tartó oktatási reformok hatása egyelőre nem mutatkozott a kompetenciamérések eredménynyiben, a 2017-es vizsgaeredmény is ezt mutatják, hiszen a korábbi évekhez hasonló eredmények születtek. Drámai viszont, hogy a szakmát tanuló 10. osztályos diákok a 6. osztályosok szintjét sem érték el matekból és szövegértésből sem.
Hiába szabta át a kormány a tanterveket, változtatott az óraszámokon és alakította át a szakképzést, nem javult a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákok matematikai és szövegértési készsége - igaz, nem is romlott. A szakközépiskolások átlageredménye viszont siralmas: a szakmát tanuló tizedikes diákok a hatodikos általános iskolások szintjét sem érik el matematikából és szövegértésből.
Az OECD hazai oktatásról szóló jelentésében megállapította, hogy Magyarország még mindig keveset, a magánpénzekkel együtt is a bruttó nemzeti termék 3,8%-át költi oktatásra, míg az OECD átlag 5%. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) oktatásmódszertani kutatási programja szerint pedig az ország oktatási költségvetését legalább uniós átlaghoz kellene felzárkóztatni - írják. Az Európai Bizottság országjelentése a pedagógusbéreket vetette össze a tagállamok között, és aggasztónak találta, hogy a béremelések ellenére még mindig 31%-kal alacsonyabbak a többi diplomás fizetésnél.
Az állami oktatási rendszerrel szembeni elégedetlenség egyre vonzóbbá teszi az alternatív képzési megoldásokat a szülők szemében. Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének tájékoztatási szerint ötszörös a túljelentkezés a magániskolákba, a tanulókörök, tanulócsoportok száma pedig 60-80 között mozog. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2018-ban több mint 8000 magántanuló volt, 80%-uk saját vagy szülői kérésre. A magántanulói státusz pedig az egyetlen lehetséges menekülési útvonal az állami iskolarendszerből.
Magántanulói csoportokban látják a megoldást azok a pedagógusok és szülők, akik menekítenék a diákokat az állami közoktatásból. Látszólag egy-egy állami iskolában tanulnak a gyerekek, azonban a gyakorlatban magántanulói státusszal egy egészen más oktatásban részesülnek. A "modell" pedig a Budapest School kezdeményezéséből alakult ki.
A diákok túlterheltsége is évek óta fontos téma. Az oktatási államtitkár szerint azonban ez sztereotip, és az óraszámok csökkentése helyett inkább a tanulás hatékonyságának elősegítésében, a tananyag súlyozásában látná a megoldást. Ezzel ellentétben az MTA szakértői szerint az óraszámok az új NAT tervezetében is olyan magasak, hogy az iskolások egészséges fejlődését is veszélyeztetik - írják.
Az átalakulások miatt évek óta figyelem kíséri a nyári táboroztatást is. 2018-ban ennek szabályozási hiányosságai kerültek elő. Az alapvető jogok biztosa megállította, hogy jogszabályok nem garantálják megfelelően a gyerekek védelmét és biztonságát a magánszektor által szervezett nyári táborok során.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
