Ilyen volt tavaly az iskolások helyzete - megjelent a 2018-as gyermekjogi jelentés

Tavaly augusztusban megjelent az új NAT első tervezete, módosult az óvodai nevelés országos alapprogramja és egyre vonzóbbak az alternatív képzési megoldásokat. Megjelent a 2018-as gyermekjogi jelentés - így változott a diákok helyzete az elmúlt évben.

  • Eduline

A minőségi oktatás kialakítás 2018-ban is központi kérdés volt a szakmai és diákképviselet körében. Több mint egy év elkészítést követően augusztusban megjelent az új NAT első tervezete, mely tanuló- és tanuláscentrikus, kompetencialapú és tudásalkalmazásra építő oktatást ígért. A szakmai közösség elismerő véleménye mellett, hangsúlyozta, a tervezet nem hoz nagy változást - írja a jelentés.

Módosult az óvodai nevelés országos alapprogramja is, melyben 2018 szeptemberétől a "nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, hazaszeretet és szülőföld családhoz való kötődés" is nagy hangsúlyt kapott.

A közszolgálati állásportálon közzétett álláshirdetések szerint augusztusban közel 700 óvodapedagógust és közel 2400 tanítót és szaktanárt kerestek. A pedagógushiány azóta is erősen ingadozik - foglalja össze a jelentés.

Az évek óta tartó oktatási reformok hatása egyelőre nem mutatkozott a kompetenciamérések eredménynyiben, a 2017-es vizsgaeredmény is ezt mutatják, hiszen a korábbi évekhez hasonló eredmények születtek. Drámai viszont, hogy a szakmát tanuló 10. osztályos diákok a 6. osztályosok szintjét sem érték el matekból és szövegértésből sem.

Megvannak a kompetenciamérés friss eredményei: nagy baj van a szakközépiskolákban

Hiába szabta át a kormány a tanterveket, változtatott az óraszámokon és alakította át a szakképzést, nem javult a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákok matematikai és szövegértési készsége - igaz, nem is romlott. A szakközépiskolások átlageredménye viszont siralmas: a szakmát tanuló tizedikes diákok a hatodikos általános iskolások szintjét sem érik el matematikából és szövegértésből.

Az OECD hazai oktatásról szóló jelentésében megállapította, hogy Magyarország még mindig keveset, a magánpénzekkel együtt is a bruttó nemzeti termék 3,8%-át költi oktatásra, míg az OECD átlag 5%. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) oktatásmódszertani kutatási programja szerint pedig az ország oktatási költségvetését legalább uniós átlaghoz kellene felzárkóztatni - írják. Az Európai Bizottság országjelentése a pedagógusbéreket vetette össze a tagállamok között, és aggasztónak találta, hogy a béremelések ellenére még mindig 31%-kal alacsonyabbak a többi diplomás fizetésnél.

Az állami oktatási rendszerrel szembeni elégedetlenség egyre vonzóbbá teszi az alternatív képzési megoldásokat a szülők szemében. Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének tájékoztatási szerint  ötszörös a túljelentkezés a magániskolákba, a tanulókörök, tanulócsoportok száma pedig 60-80 között mozog. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2018-ban több mint 8000 magántanuló volt, 80%-uk saját vagy szülői kérésre. A magántanulói státusz pedig az egyetlen lehetséges menekülési útvonal az állami iskolarendszerből.

Különös megoldás: így menekítik a szülők gyerekeiket az állami iskolákból

Magántanulói csoportokban látják a megoldást azok a pedagógusok és szülők, akik menekítenék a diákokat az állami közoktatásból. Látszólag egy-egy állami iskolában tanulnak a gyerekek, azonban a gyakorlatban magántanulói státusszal egy egészen más oktatásban részesülnek. A "modell" pedig a Budapest School kezdeményezéséből alakult ki.

A diákok túlterheltsége is évek óta fontos téma. Az oktatási államtitkár szerint azonban ez sztereotip, és az óraszámok csökkentése helyett inkább a tanulás hatékonyságának elősegítésében, a tananyag súlyozásában látná a megoldást. Ezzel ellentétben az MTA szakértői szerint az óraszámok az új NAT tervezetében is olyan magasak, hogy az iskolások egészséges fejlődését is veszélyeztetik - írják.

Az átalakulások miatt évek óta figyelem kíséri a nyári táboroztatást is. 2018-ban ennek szabályozási hiányosságai kerültek elő. Az alapvető jogok biztosa megállította, hogy jogszabályok nem garantálják megfelelően a gyerekek védelmét és biztonságát a magánszektor által szervezett nyári táborok során.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.