Nyolc óra előtt néhány perccel négy tankerületben leállították a pedagógusok szolidaritási sztrájkját, pedig ezekkel a tankerületekkel megállapodtak a még elégséges szolgáltatásokról, vagyis a sztrájk jogszerű lett volna – mondta az Eduline-nak Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, hozzátéve: a szakszervezet bírósághoz fordul.
„A PDSZ mai napon 8-10 óráig szervezett sztrájkját leállították azokban a tankerületekben, ahol megállapodás született a sztrájk ideje alatti teendőkről” – írta közleményben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. A szakszervezet elnökét telefonon értük el, Szűcs Tamás az Eduline-nak azt mondta, ebben a négy tankerületben jogszerűen sztrájkolhattak volna a pedagógusok, az elmúlt napokban ugyanis megállapodás született a még elégséges szolgáltatásokról.
Ennek ellenére nyolc óra előtt néhány perccel a munkáltatók azt közölték a sztrájkolókkal, hogy a munkabeszüntetést nem lehet megtartani, az Emberi Erőforrások Minisztériuma ugyanis jogszerűtlennek tartja a megállapodást a még elégséges szolgáltatásokról, ezért bírósághoz fordul – mondta a PDSZ elnöke. A hvg.hu azt írja, a tankerületeknek az volt a problémája, hogy nem lett bejelentve, hogy egyes iskolákban a tanárok hány százaléka vesz majd részt a sztrájkban.
A szervezet arra kérte a pedagógusokat, hogy vegyék fel a munkát, "innentől ez nem az ő egyéni kockázatuk, a PDSZ bírósághoz fordul".
A szakképzési centrumokból hasonló jelzés nem érkezett, ám a szakképző intézményekben – mondta Szűcs Tamás – kevesebben sztrájkolnak, több helyen inkább szolidaritási nyilatkozatot fogalmaztak meg.
A PDSZ tud olyan – tankerülethez tartozó – intézményről, ahol ennek ellenére sztrájkoltak a pedagógusok. A szakszervezet szerint példátlan, hogy egy pár ezer pedagógust érintő szolidaritási sztrájkot „erőből” próbálnak meghiúsítani, "ez a jogállamiság kereteit merőben túllépő lépésnek tartjuk".
Négy tankerületben sztrájkoltak volna a tanárok
Ahogy arról korábban beszámoltunk, hatvanból csak négy tankerületi központtal sikerült megállapodni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének a mai kétórás szolidaritási sztrájk még elégséges szolgáltatásairól. A szakképzési centrumoknál nagyobb sikerrel járt a szakszervezet, tizenkét szakképzési centrum írta alá a megállapodást.
Február 25-én 60 tankerületi és 44 szakképzési központnak javaslatot küldött a szakszervezet az elégséges szolgáltatásról, de a nyolcnapos határidőn belül alig érkezett válasz. A 104 központ egységesen egy tárgyalási időpontot adott a PDSZ-nek, ám ezt az elnökön kívül egy fizetett alkalmazottal sem rendelkező szervezet nem tudta megoldani, levélben szeretett volna megegyezni.
A szakszervezet szerdán nyílt levélben vonta kérdőre a tankerületeket – többek között arra szeretnének választ kapni, hogyan lehetséges az, hogy az elvileg önálló munkáltatók az egyeztetésre ugyanazt az időpontot jelölték meg az egész országban, mi a magyarázata annak, hogy azok a tankerületi igazgatók, akik írásban vagy szóban március 7-én ígéretet tettek az aláírásra, a következő napokban vagy nem voltak elérhetők, vagy ha létrejött a találkozó, ígéretük ellenére mégsem írták alá a megállapodásokat.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
