Vannak olyan oktatási intézmények, amelyek már változtattak a szabályozásukon, egy pomázi és egy tiszaújvárosi iskolában félévente öt nap hiányzást igazolhat a szülő - mondta a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke.
Az iskolai hiányzások igazolása indokolatlan terhet ró a gyermekorvosokra, ezért az egyesületnek továbbra is az a véleménye, hogy változtatni kell ezen a rendszeren. Azt szorgalmazzák, hogy a szülő több napot igazolhasson a jelenleg megszokott háromnál - mondta Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke egy csütörtöki háttérbeszélgetésen.
Megjegyezte: nincs jogszabályba foglalva, hogy hány napot igazolhat a szülő, azt az iskolák (és óvodák) a házirendjükben szabályozzák.
Póta György úgy véli, a szülők a legtöbb esetben meg tudják ítélni, hogy mikor kell otthon maradnia a gyereknek. A szülő önrendelkezését szeretnék "kiterjeszteni" azzal, hogy egy enyhébb, orvosi vizsgálatot, gyógyszerfelírást nem igénylő betegség vagy egyéb hiányzás esetén ne kelljen orvosi igazolást vinni az oktatási intézménybe - tette hozzá. Vannak olyan oktatási intézmények, amelyek már változtattak ezen - emelte ki -, egy pomázi és egy tiszaújvárosi iskolában félévente öt nap hiányzást igazolhat a szülő.
"A jelenlegi 3 napnál jóval többet, akár 15 napot is igazolhatnának a szülők"
Még mindig nagy divat iskolán kívüli programokat "betegség címen" igazoltatni. Az igazolási problémák megoldása azonban a Házi Gyermekorvosok Egyesülete szerint az intézményeken múlna.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
