Az Európai Bizottság bejelentette szerdán, hogy nyilvántartásba veszi a befogadó és minőségi oktatás a fogyatékossággal élő gyermekek számára (Europe CARES) nevű európai polgári kezdeményezést.
A kezdeményezés ismertetője szerint míg több mint 70 millió európai él fogyatékossággal, és 15 millió gyerek sajátos nevelési igényű, sokan közülük túl nagy akadályokkal szembesülnek a minőségi oktatáshoz való joguk gyakorlása során. A szervezők ezért arra kérik az Európai Bizottságot, hogy készítsen jogszabálytervezetet a befogadó oktatás közös uniós keretéről, amely biztosítja, hogy a korai beavatkozás körében nyújtott szolgáltatások, az oktatás és az oktatásból a munkába való átmenetet terén egyetlen gyermek se maradjon le.
Az uniós alapszerződés értelmében az Európai Unió jogi lépéseket tehet a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetés ellen, valamint támogathatja az oktatási és szakképzési rendszerek terén a tagállamok által tett erőfeszítéseket. Az Európai Bizottság ezért jogi szempontból elfogadhatónak ítélte meg a kezdeményezést, és a nyilvántartásba vétele mellett döntött. A bizottság ebben a szakaszban nem vizsgálta a javaslat tartalmát.
A kezdeményezés március 4-i nyilvántartásba vételét követően egyéves időszak áll a szervezők rendelkezésére a támogató aláírások összegyűjtésére. Amennyiben a kezdeményezés egy éven belül egymillió támogató nyilatkozatot kap legalább hét tagállamból, a bizottság három hónapon belül megvizsgálja azt, és reagál rá. Az uniós bizottság eldöntheti, hogy helyt ad-e a kérelemnek vagy elutasítja azt, de döntését mindkét esetben indokolnia kell.
Az európai polgári kezdeményezés nem eshet a bizottság azon hatáskörén kívül, hogy uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be, nem lehet nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű, és nem lehet ellentétes az unió értékeivel.
Folyamatosan emelkedik a sajátos nevelési igényű diákok száma
Több mint 3200-zal 91,5 ezerre nőtt a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma a 2018 szeptemberében kezdődött tanévben - írta a Világgazdaság csütörtökön a szaktárca adatai alapján.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
