Az Európai Bizottság bejelentette szerdán, hogy nyilvántartásba veszi a befogadó és minőségi oktatás a fogyatékossággal élő gyermekek számára (Europe CARES) nevű európai polgári kezdeményezést.
A kezdeményezés ismertetője szerint míg több mint 70 millió európai él fogyatékossággal, és 15 millió gyerek sajátos nevelési igényű, sokan közülük túl nagy akadályokkal szembesülnek a minőségi oktatáshoz való joguk gyakorlása során. A szervezők ezért arra kérik az Európai Bizottságot, hogy készítsen jogszabálytervezetet a befogadó oktatás közös uniós keretéről, amely biztosítja, hogy a korai beavatkozás körében nyújtott szolgáltatások, az oktatás és az oktatásból a munkába való átmenetet terén egyetlen gyermek se maradjon le.
Az uniós alapszerződés értelmében az Európai Unió jogi lépéseket tehet a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetés ellen, valamint támogathatja az oktatási és szakképzési rendszerek terén a tagállamok által tett erőfeszítéseket. Az Európai Bizottság ezért jogi szempontból elfogadhatónak ítélte meg a kezdeményezést, és a nyilvántartásba vétele mellett döntött. A bizottság ebben a szakaszban nem vizsgálta a javaslat tartalmát.
A kezdeményezés március 4-i nyilvántartásba vételét követően egyéves időszak áll a szervezők rendelkezésére a támogató aláírások összegyűjtésére. Amennyiben a kezdeményezés egy éven belül egymillió támogató nyilatkozatot kap legalább hét tagállamból, a bizottság három hónapon belül megvizsgálja azt, és reagál rá. Az uniós bizottság eldöntheti, hogy helyt ad-e a kérelemnek vagy elutasítja azt, de döntését mindkét esetben indokolnia kell.
Az európai polgári kezdeményezés nem eshet a bizottság azon hatáskörén kívül, hogy uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be, nem lehet nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű, és nem lehet ellentétes az unió értékeivel.
Folyamatosan emelkedik a sajátos nevelési igényű diákok száma
Több mint 3200-zal 91,5 ezerre nőtt a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma a 2018 szeptemberében kezdődött tanévben - írta a Világgazdaság csütörtökön a szaktárca adatai alapján.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
