Március 14-re kétórás szolidaritási sztrájkot hirdet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A tanárok „nagy” sztrájkjára még várni kell, hosszas egyezkedés kezdődhet a még elégséges szolgáltatásokról.
„Ez nem az oktatási ágazat követeléseiért hirdetett akció, annak ellenére, hogy a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) 12 pontja és a mi követeléseink között vannak egybeesések (például a bérrendezés a közszféra egészére, így a közalkalmazottak számára, túlmunkák rendezése)” – írja Facebook-oldalán a szakszervezet a március 14-re meghirdetett szolidaritási sztrájkról, hozzátéve: azt remélik, hogy amikor az oktatásban dolgozók saját, ágazati sztrájkját hirdetik meg, mások is hasonló akciókkal segítik majd a munkabeszüntetést.
Hány órás lesz a sztrájk?
„Mivel ez egy szolidaritási sztrájk, esetünkben most nem az a lényeg, hogy mennyi időre állunk le, hanem az, hogy minél többen vegyünk benne részt. Ezért tettünk a munkáltatóknak egy viszonylag könnyen elfogadható még elégséges szolgáltatásra javaslatot” – írja a PDSZ.
A szakszervezet kiemeli: ha a munkáltatók elfogadják a még elégséges szolgáltatásra tett javaslatukat március első hetében, akkor megkezdődhet a szolidaritási sztrájk előkészítése után annak tényleges végrehajtása, amely hasonló lesz a 2016 áprilisában tartott munkabeszüntetésekhez. Akkor is kétórás sztrájkot hirdettek: a pedagógusok az iskolákban voltak, de nem vették fel a munkát. A gyerekek felügyeletét ugyanakkor majdnem minden intézményben megoldották.
A „nagy” sztrájk nem ilyen lesz
Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke az Eduline-nak múlt héten arról beszélt: akkor kell „puha feltételeket” elfogadniuk a még elégséges szolgáltatásokról, ha gyorsan akarnak sztrájkot szervezni, egy kétórás figyelmeztető sztrájk vagy egy szolidaritási sztrájk esetében ez járható út, ám ha fajsúlyosabb sztrájkot szeretnének szervezni, akkor azt kell elérniük, hogy az oktatásban „valóban megálljon az élet”.
A PDSZ felméri a tanárok sztrájkhajlandóságát – az online felmérésben részt vevő pedagógusok nyolcvan százaléka sztrájkolna, és a PDSZ tagsága is nyitott a munkabeszüntetésre. Az adatokból az látszik, hogy a nagyobb városok középiskoláinak tanárai a legaktívabbak, sokan a néhány órásnál hosszabb munkabeszüntetést is vállalnák, van olyan középiskola, ahol negyvenhét tanár közül negyvenketten sztrájkolnának. Szűcs Tamás szerint a sztrájkról nem kizárólag a számok alapján döntenek majd. „Ez elvi kérdés. Olyan helyzetben, ami ma van az oktatásban, a végső eszköz felmutatása is a feladataink közé tartozik” – mondta.
A pedagógusok önálló sztrájkja előtt azonban hosszas egyezkedés várható a még elégséges szolgáltatásokról. Ha erről nem tudnak megegyezni a munkáltatókkal – a tankerületekkel, a szakképzési centrumokkal, a többi iskolafenntartóval -, bírósághoz kell fordulniuk. A szakszervezet álláspontja szerint akkor lenne „látható” a sztrájk, ha azok az iskolák, ahol a dolgozók nagy többsége vállalja a munkabeszüntetést, nem fogadna diákokat, hanem a tankerületeknek, a szakképzési centrumoknak, egyházaknak kellene megszervezniük a gyerekek elhelyezését.
Tanársztrájk: hosszas egyezkedés kezdődik a még elégséges szolgáltatásról
Megkezdené az egyeztetést a még elégséges szolgáltatásról a tankerületekkel, a szakképzési centrumokkal és a többi munkáltatóval a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely január közepén alakított sztrájkbizottságot. A szakszervezet elnöke az Eduline-nak azt mondta: akkor lenne „látható" a sztrájk, ha azok az iskolák, ahol a dolgozók nagy többsége vállalja a munkabeszüntetést, nem fogadna diákokat.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
