Mi történik, ha a középiskolai felvételi időszakban nem sikerül egyetlen középiskolába sem bekerülni? Van lehetőség még ebben az évben újra felvételizni? Fontos kérdésre válaszolunk.
Ha az általános felvételi eljárás időszakában nem nyertetek felvételt egyetlen középfokú iskolába sem, akkor kihasználhatjátok a 2019. május 6-án kezdődő rendkívüli felvételi időszakot. Fontos, hogy ilyenkor a továbbtanulás intézése már egyénileg, közvetlenül a középfokú iskolákban való jelentkezéssel, egyeztetéssel történik. A tanköteles korú tanulóknak az esetlegesen sikertelen felvételi eljárás ellenére is kötelező az iskolaválasztás - hívja fel a figyelmet az Oktatási Hivatal.
Tehát a rendkívüli felvételi eljárás már nem része a középfokú intézmények felvételi információs rendszerének (KIFIR), de az Oktatási Hivatal segítséget nyújt azzal, hogy azoknak a középfokú iskoláknak az adatait, ahol a felvettek alacsony száma miatt rendkívüli felvételi eljárást kell kiírni, azt közzéteszi a honlapján.
Mi történik, ha a rendkívüli felvételi is sikertelen?
Amennyiben sem a rendes, sem a rendkívüli felvételi eljárás során nem sikerül bekerülni egy középfokú iskolába sem, akkor tanulmányaitokat a Köznevelési Hídprogramban folytatjátok.
A Köznevelési Hídprogramban résztvevő intézményeket az állami intézményfenntartó központ jelöli ki 2019. március 28-ig. A Hídprogrammal kapcsolatos legfontosabb információkat és dokumentumokat pedig megtalálhatjátok a Klebelsberg Központ honlapján.
Ilyenek a felvételi ponthatárai a legnépszerűbb középiskolákban: hány ponttól lehet szóbelizni?
Több középiskola közzétette, hány ponttól hívják be a hozzájuk jelentkező diákokat a szóbeli felvételire. Itt találjátok a ponthatárokat.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
