Mitől lesz „iskolaérett” egy hatéves óvodás? Milyen készségekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy sikeresen haladjon az iskolában?
„Az iskolaérettség testi, értelmi, érzelmi, pszichés és szociális alkalmasságot jelent. A gyermekek fejlődése nagyon eltérő lehet. Ebben az életkorban lezajlik egy látványos a testi fejlődés, megváltoznak a testi arányok, bekövetkezik egy intenzív fogváltás. A központi idegrendszerben is jelentős érési folyamat megy végbe. Mindez általában 7-8 éves korra zárul le” – mondta a 24.hu-nak Szakács Adrienn pszichológus, a Koneli Alapítvány munkatársa.
A szakember szerint valójában ekkora állnak készen azok a készségek, amelyek a folyamatos, sikeres és eredményes iskolai munkavégzéshez szükségesek: ilyen például a figyelemtartás, a finomkoordinációs szervezettség, a feladattudatosság, a szándékos figyelem stabilizációja, koordinációja és a figyelem terjedelemének megnövekedése.
Éppen ezért valójában az iskola első évének egy átmeneti időszaknak kellene lennie az óvoda és az iskola között. A gyerekeknek nagyjából ennyi időre lenne szükségük, hogy óvodásból iskolássá váljanak.
Iskolaérettségi vizsga: milyen kompetenciákat mérnek a vizsgán?
Minden óvodás számára döntő pillanat az iskolába lépés, csakhogy ehhez szükség van az iskolaérettséget igazoló dokumentumra. De mit jelent pontosan az iskolaérettség és mikor szükséges elvégezni a vizsgálatot?
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
