Mitől iskolaérett egy hatéves óvodás?

Mitől lesz „iskolaérett” egy hatéves óvodás? Milyen készségekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy sikeresen haladjon az iskolában?

  • Eduline

„Az iskolaérettség testi, értelmi, érzelmi, pszichés és szociális alkalmasságot jelent. A gyermekek fejlődése nagyon eltérő lehet. Ebben az életkorban lezajlik egy látványos a testi fejlődés, megváltoznak a testi arányok, bekövetkezik egy intenzív fogváltás. A központi idegrendszerben is jelentős érési folyamat megy végbe. Mindez általában 7-8 éves korra zárul le” – mondta a 24.hu-nak Szakács Adrienn pszichológus, a Koneli Alapítvány munkatársa.

A szakember szerint valójában ekkora állnak készen azok a készségek, amelyek a folyamatos, sikeres és eredményes iskolai munkavégzéshez szükségesek: ilyen például a figyelemtartás, a finomkoordinációs szervezettség, a feladattudatosság, a szándékos figyelem stabilizációja, koordinációja és a figyelem terjedelemének megnövekedése.

Éppen ezért valójában az iskola első évének egy átmeneti időszaknak kellene lennie az óvoda és az iskola között. A gyerekeknek nagyjából ennyi időre lenne szükségük, hogy óvodásból iskolássá váljanak.

Iskolaérettségi vizsga: milyen kompetenciákat mérnek a vizsgán?

Minden óvodás számára döntő pillanat az iskolába lépés, csakhogy ehhez szükség van az iskolaérettséget igazoló dokumentumra. De mit jelent pontosan az iskolaérettség és mikor szükséges elvégezni a vizsgálatot?

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.