Ma 10 órától írnak központi középfokú felvételi vizsgát a 9. évfolyamra, a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba, továbbá az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkező diákok.
Központi írásbeli vizsgát csak a gimnáziumok és a szakgimnáziumok írhatnak elő. A 2018/2019-es tanév felvételi eljárásában 425 középiskola (64%) határozta meg egy vagy több feladatellátási helyén, hogy a hozzájuk jelentkező tanulók előzetesen részt vegyenek a központi írásbeliken.
A felvételizők a magyar nyelvi és a matematikai írásbelin is 45-45 percet kapnak - ezzel tantárgyanként 50-50 pontot szerezhetnek.
A nyolcadikosok felvételi feladatsorát és megoldásait itt találjátok, a hatosztályos gimnáziumok felvételi megoldásait itt, a nyolcosztályos gimnáziumokét pedig itt találjátok.
Arról, hogy a kijavított dolgozatokat mikor lehet megnézni a központi írásbeli vizsgát szervező középiskola igazgatója az iskola honlapján, valamint az írásbeli vizsgák megkezdése előtt tájékoztatja a diákokat.
Milyen lesz az idei magyar és matek vizsga? Bővebben itt olvashattok róluk.
Ilyen lesz a 2019-es magyar feladatsor:
Ilyen lesz az idei középiskolai felvételi: minden, amit a magyar írásbeliről tudni kell
Milyen a központi középiskolai felvételi magyarból? Hány feladatot kell megoldani, és mikor lesz a 2019-es írásbeli? Ebben a cikkben minden infót megtaláltok.
Ilyen pedig a matematika feladatsor:
Ilyen lesz a 2019-es középiskolai felvételi matematikából: minden infó egy helyen
Milyen lesz a középiskolai központi felvételi matematikából? Lehet-e számológépet használni, hány feladatot kell megoldani? Minden infó egy helyen.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
