Hány pontot ér a központi felvételi vizsga?

Hány pontot ér a középiskolai felvételin a központi felvételi teszt? Itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat.

  • Eduline

A középiskola a jelentkezőket három szempont alapján rangsorolhatja:

a tanulmányi eredmények alapján,

vagy a tanulmányi eredmények és a központi írásbeli vizsga eredményei alapján,

vagy a tanulmányi eredmények, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga eredményei alapján dönthet.

A középiskolák döntik el, kötelezővé teszik-e a jelentkezők számára a központi írásbeli felvételit - ha így döntenek, az ott megszerzett eredménynek a maximális felvételi összpontszám legalább 50 százalékát meghatározza.

Arról is dönthetnek a gimnáziumok és szakgimnáziumok, hogy mindkét tárgyból vagy csak az egyikből teszik kötelezővé a felvételi vizsgát.

"Lehetséges tehát, hogy egy adott tanulmányi területen csak egy tárgy (magyar nyelv vagy matematika) eredményét számítja be (írja elő) az iskola a felvételi teljesítmények értékelésébe. Ha az iskola felvételi eljárásában csak az egyik tárgyból elért írásbeli eredményt számítja be, akkor annak az egy írásbeli eredménynek kell az elérhető felvételi összpontszám minimum 50%-át képviselnie. Lehetséges az is, hogy egy adott tanulmányi területen az egyik tantárgyból elért eredményeket nagyobb súllyal számítja be, mint a másikét" - olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában.

A nyolcadikosok felvételi feladatsorát és megoldásait itt találjátok, a hatosztályos gimnáziumok felvételi megoldásait itt, a nyolcosztályos gimnáziumokét pedig itt találjátok.

A 2019-es középiskolai felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.