Az iskolák 1-8. évfolyamán tanulók évenként egyszer ingyenes színházi, cirkuszi és táncelőadásra, valamint komolyzenei koncertre juthatnak el az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kidolgozott kulturális-köznevelési programban.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kidolgozott program megteremti annak a lehetőségét, hogy a közoktatás 1-8. évfolyamain tanulók évenként egyszeri ingyenes színházi, cirkuszi és táncelőadásra, valamint komolyzenei koncertre jussanak el, függetlenül a gyermek lakóhelyétől és családja anyagi helyzetétől - közölte a minisztérium az MTI-vel.
"Hazánkban, de világviszonylatban is egyedülálló kulturális-köznevelési program ez, amely a jövő generációk kulturális nevelésének és a nemzeti identitás kifejlődésének alapkövét jelenti" - olvasható a közleményben.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke hétfőn folytatták a múlt évben elkezdett egyeztetéseket, amelyeken többek között a művészeti oktatás területén kínálkozó lehetőségekről is szó volt. A miniszter ismételten kérte az MMA vezetőitől, fogalmazzák meg véleményüket, hogyan tudná az MMA méltó módon betölteni a helyét.
Egyetértettek abban is, hogy a művészeti képzés kiemelten fontos a jövő generációi számára, nemzeti kincseink megbecsülését és továbbadását olyan emberektől várhatjuk, akiknek fontos szellemi és tárgyi kulturális örökségünk megismerése, megóvása és gyarapítása. Közös célként fogalmazták meg, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a jövő nemzedékeinek művelődésére, önkifejezésére és a nemzeti identitását erősítésére.
Itt a lista: ingyen vonatjegyet kapnak a diákok, ha ezekre a helyekre utaznak
Huszonöt helyszínnel bővült a diákok számára díjmentes vasúti utazással látogatható országos múzeumok, nemzeti emlékhelyek és műemlékek köre. Itt találjátok a teljes listát.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
