„A vetítési alap emelését a 2019-es költségvetés nem tartalmazza, de a 2020-as büdzsébe bekerülhet, erről már egyeztetünk” – ezt mondta Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár. Gondolkodnak egy, a pályára visszatérést ösztönző ösztöndíjon is.
„A Klebelsberg Központ idei plusz tizenhétmilliárdjából hétmilliárdot az a tízezer pedagógus kapja, aki tavaly esett át a minősítésen. A vetítési alap emelését a 2019-es költségvetés nem tartalmazza, de a 2020-as büdzsébe bekerülhet, erről már egyeztetünk. Emellett számos törvénymódosítást tervezünk, de várnunk kell az új Nemzeti alaptanterv elfogadására, hiszen annak is lehet következménye az óraszámokra, az óraterhelésre nézve” – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Maruzsa Zoltán.
A köznevelési helyettes államtitkár azt is bejelentette: gondolkodnak egy, a pályára visszatérést ösztönző ösztöndíjon. „Ezzel a 2022 utáni nyugdíjazási hullámra is készülnénk, a pályára visszalépőknek öt-hat évig biztosítanánk az ösztöndíjat, reméljük, ezzel több ezer embert meg lehet szólítani” – mondta.
„Tervezzük azt is, hogy az eltérítés mértékét növeljük, jelenleg is van egy háromszázalékos eltérítési lehetőség az életpálya bérszintjeihez képest, de kevés intézményben élnek ezzel a lehetőséggel. Plusz tíz-tizenöt százalékos eltérítési lehetőséget vezetnénk be, természetesen a megfelelő bértömeg biztosításával együtt, tehát érdemi, teljesítményalapú eltérítésről dönthetnének az intézményvezetők. Ez már erősen motiválná a húzóembereket, a mérési eredmények pedig segítenék az intézményvezető mérlegelését” – tette hozzá.
Ennyit keresnek a pedagógusok 2019-től: kiszámoltuk, itt vannak az adatok
Mennyit keresnek majd a pedagógusok 2019-ben? Tényleg emelkedik a fizetésük? Sajnos csak keveseké - a pályakezdők is csak azért számolhatnak valamivel magasabb fizetéssel, mert a garantált bérminimumnál egy pedagógus sem kereshet kevesebbet.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
