Nem adott választ az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) arra a kérdésre, mikor vezetik be az új Nemzeti alaptantervet.
„Az alig több mint 300 oldalas tervezetre több mint 1000 oldalnyi vélemény érkezett. A javaslatok nagy részét pedagógusok és szakmai szervezetek küldték be, így tehát a leginkább érintett kört sikerült bevonni a társadalmi-szakmai egyeztetésbe” – többek között így válaszoltak Szabó Szabolcs írásbeli kérdésére.
A független képviselő azt szerette volna megtudni, mikor tervezik az új alaptanterv bevezetését.
Konkrét választ nem kapott, azt viszont kiemelték, „fontos, hogy a kormány elé megalapozott, szakmailag is kiérlelt koncepció kerüljön”.
Mikor vezetik be az új tantervet? Ezt javasolja a pedagóguskar
Nincs az a zseniális új tanterv, amely előrelépést jelenthetne, ha nem adnak elegendő időt az iskoláknak arra, hogy átgondoltan és szakmailag megalapozottan elkészíthessék helyi tanterveiket.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
