Mikor vezetik be az új alaptantervet?

Nem adott választ az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) arra a kérdésre, mikor vezetik be az új Nemzeti alaptantervet.

  • Eduline

„Az alig több mint 300 oldalas tervezetre több mint 1000 oldalnyi vélemény érkezett. A javaslatok nagy részét pedagógusok és szakmai szervezetek küldték be, így tehát a leginkább érintett kört sikerült bevonni a társadalmi-szakmai egyeztetésbe” – többek között így válaszoltak Szabó Szabolcs írásbeli kérdésére.

A független képviselő azt szerette volna megtudni, mikor tervezik az új alaptanterv bevezetését.

Konkrét választ nem kapott, azt viszont kiemelték, „fontos, hogy a kormány elé megalapozott, szakmailag is kiérlelt koncepció kerüljön”.

Mikor vezetik be az új tantervet? Ezt javasolja a pedagóguskar

Nincs az a zseniális új tanterv, amely előrelépést jelenthetne, ha nem adnak elegendő időt az iskoláknak arra, hogy átgondoltan és szakmailag megalapozottan elkészíthessék helyi tanterveiket.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.