Elhatárolódott a Nagyszőlősi járás közoktatási osztálya annak a tanfelügyelőnek a nacionalista kijelentéseitől, aki a Salánki Mikes Kelemen Középiskolában azt követelte a magyar pedagógusoktól, hogy ukránul írják az osztálysarkot, mivel „ukrán kenyeret esznek” – írta csütörtökön megjelent számában a beregszászi Kárpátalja című hetilap.
A kárpátaljai magyar pedagógusok körében nagy felháborodást kiváltó esetnek utánajáró hetilap szerint a salánki iskola tanárai a történteket azért is felháborítónak tartják, mivel a sértő kijelentések olyan tanintézetben hangoztak el, amely magyarországi és ausztriai magyar alapítványok támogatásával, valamint anyaországi segítséggel épült, mert az ukrán állam nem tudott új iskolát emelni a balesetveszélyessé vált régi helyett.
Az orgánum által megkérdezett Vaszil Beleny, a járási közoktatási osztály vezetője elmondta: nem bocsáthatók el a pedagógusokat olyan indoklással, hogy nem beszélik tökéletesen az államnyelvet, az osztálysarok pedig nem számít iskolai dokumentumnak, ezért azt a magyar tannyelvű osztályokban az oktatás nyelvén vezethetik. Szerinte a lényeg az, hogy a gyermekek értsék, mi van rá felírva. Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) nagyszőlősi középszintű szervezetének elnöke, egyben a nagyszőlősi járási tanács (közgyűlés) oktatási bizottságának vezetője a lapnak kifejtette: megnyugtató számomra, hogy a járási közoktatási osztály vezetője a konkrét ügyben és a nemzetiségi kisebbségek nyelvhasználatának kérdésében a törvényesség oldalán áll. A cikk szerint a magát nacionalista kijelentésekre ragadtató tanfelügyelőnek minimum bocsánatot kellene kérnie a salánki magyar tanároktól és több nagyszőlősi járási magyar iskolától is, ahol hasonló kijelentéseket tett, jóllehet azokban nem akadtak bátor tanárok, akik ellent mertek volna mondani neki.MTI
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
