A Népszabadság szerint kormányátalakítást tervez január elejére a miniszterelnök. Lázár János fideszes frakcióvezető lehet az új humán csúcsminiszter. Ha elvállalja a posztot, valamennyi államtitkárt lecserélné, így távozna Hoffmann Rózsa is – értesült a lap, amelynek forrásai szerint már csak az időpont kérdéses.
A lap által megkérdezett kormánytagok tudomása szerint a miniszterelnök január elejére tervezi a kormányátalakítást. A parlamenti folyosón viszont azt lehet hallani: „elképzelhető, hogy a miniszterelnöknek már a közelebbi jövőben szüksége lenne a humán csúcstárca élén Lázár Jánosra, aki hozzá hasonlóan az erő nyelvén beszél”.
Orbán Viktor a kiszivárgott hírek szerint a nyár elején már beszélt a frakcióvezetővel a miniszterségről, mivel a hódmezővásárhelyi polgármestert alkalmasnak tartja a stratégiai fontosságú ágazatok – oktatás, egészségügy, önkormányzatok – rendszerszintű változásának levezénylésére. A lap úgy értesült, hogy a frakcióvezető nem titkolta: ha vállalná a humán csúcstárca irányítását, lecserélné „a névtáblákat is”, azaz az államtitkárokat.„Ez az oktatási és az egészségügyi államtitkárra is vonatkozna” - állítják fideszes források. Így a KDNP-s Hoffmann Rózsának és minden valószínűség szerint Szócska Miklósnak is épp akkor kellene mennie, amikor az általuk felügyelt ágazatokban „végbemegy Magyarország átszervezése”. Hiszen például csak az oktatási fronton az államosítás, illetve a lehetséges visszaszerződés 11 ezer iskolaépület átvételét jelenti, plusz a 152 ezer pedagógus állami alkalmazását – emlékeztet a lap.
A politikailag legkényesebb pont Hoffmann Rózsa személye, de a kereszténydemokraták nem generálnának „koalíciós konfliktust”, ha az államtitkárnak távoznia kellene. Ugyanakkor tény, hogy nincs olyan szaktekintélyük tartalékban, akit azonnal a helyére állíthatnának. Viszont a csere a KDNP számára újabb alkuhelyzetet teremtene.
Ami az oktatást illeti: Lázárnak a Hoffmann Rózsát folyamatosan bíráló Pokorni Zoltántól már nem kellene tartania. A miniszterelnök ugyanis a hajdúszoboszlói frakcióülésen hosszas négyszemközti megbeszélést folytatott a volt szakminiszterrel, aki, bár az oktatás államosításával nem ért egyet, a kiszivárgott hírek szerint a rendszer átalakítását a legjobb tudása szerint igyekszik segíteni a jövőben – és marad kerületi polgármester.
edulineKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
