A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint kész átverés az új köznevelési törvény koncepciójában szereplő pedagógus-életpályamodell. A tömörülés elnöke tárgyalásra méltónak sem tartja a nyári szünet megkurtítására vonatkozó passzust, és a pedagógusok óraszámának brutális emelését olvasta ki az indítványból.
Mendrey László, a PDSZ elnöke kedden azt mondta, hogy az új köznevelési törvény koncepciójában leírtak jelentős mértékben eltérnek a választási ígéretektől és a tavaly decemberben nyilvánosságra került változattól.
Úgy fogalmazott: a pedagógus-életpályamodell kész átverés, és egészen másról szól, mint egy életpálya. Mint kifejtette, az ötven év felettieknek már semmit nem nyújt, és a frissen végzetteknek is nehezen jelenthet perspektívát, hiszen akár tíz évnek is el kellene telnie, mire kinevezett állásba kerülhetnek. Az érdekvédő elfogadhatatlannak nevezte, hogy az életpályamodell a gazdasági helyzet javulásával, leghamarabb 2014-15 táján léphetne életbe. Emlékeztetett: 2007 óta be vannak fagyasztva a pedagógusbérek. A javaslatból tárgyalási alapnak sem tartotta azt a passzust, amely véleménye szerint a nyári szabadság megkurtítására vonatkozna. Mint mondta, azzal, hogy rögzítik, a diákok nyári szabadságát minimum harminc összefüggő napban kell kiadni, azzal jár, hogy a pedagógusok szabadsága nem lenne több, mint két-három hét. Ez rendkívül aggályos, és erről semmiféle egyeztetés nem volt. A szakszervezeti vezető a koncepcióból a pedagógusok óraszámának brutális emelését olvasta ki. Kifejtette: a javaslat szerint a tantárgyfelosztással együtt minden év májusában kell megkapniuk a pedagógusoknak azt is, hogy milyen pedagógiai feladatot látnak el abban az időben, amit 32 óra erejéig a heti 22 kötelező óra felett töltenek az iskolában. Ez kőkemény pedagógiai feladatellátást jelent - mondta a szakszervezeti vezető, hozzátéve: ezután következik a családlátogatás, a kutatómunka, a felkészülés a következő napra. Mendrey László úgy fogalmazott: semmilyen szinten sem tolerálható az óraszámok emelése. A közoktatási intézmények átvételére vonatkozó pontokat tárgyalási alapnak nevezte, bár megjegyezte: az állam komoly adósságot is átvesz. Hogyan fogja ezt törleszteni? - tette fel a kérdést. Nyilvánvalóan összevon, bezár - mondta. Attól tartanak, hogy azoktól az intézményektől igyekszik majd az állam szabadulni, amelyek működtetéséről úgy gondolják, gazdaságtalan. Szintén tárgyalási alapnak nevezte a koncepció egész napos iskolára vonatkozó passzusát. Elmondta: a szakszervezet roadshow-t szervez, ahol tájékoztatják a pedagógusokat, mit jelentenének számukra ezek a változások. A tömörülés október 14-én tárgyal Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárral. Erről Mendrey László azt mondta, bízik benne, hogy értelmes emberek között értelmes alku születhet.MTI
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
