Ezek a tanfolyamok nem szokványosak, és nem is olcsók: egy-egy háromhetes kurzus akár 35 ezer jüanba, vagyis 1,026 millió forintba kerülhet fejenként. Mégis az ország polgárosodó középosztályából egyre több kínai szülő hajlik arra, hogy kisebb vagyont fizetve alkalmat teremtsen gyermekeinek az európai szokások megismerésére.
"A hetvenes évek elején, amikor mi voltunk tinédzserek, nem is álmodhattunk ilyen dologról. Az ország elhagyása túl költséges és túl bonyolult volt" - mondta a Hszinhua kínai hírügynökségnek Vu Jing pekingi bankár, akinek a fia a nyarat angoltanulással tölti Nyugat-Londonban. Véleménye szerint az európai tapasztalatszerzés kiegészíti a gyerek személyiségét, és jó kezdetet biztosít a jövőbeni pályafutásához. "Bár a program drága, megéri" - érvelt.
Kínai nők - a "kiscsászárokot" európai tanulmányutakra fizetik be a szülők
AP
Hatvanezer jüan (1,76 millió forint) 6 hétért - jogosan nevezi Vu fia programját drágának. Mindazonáltal Kína gazdasági növekedésével arányosan nő a kereslet az európai nyári iskolák iránt, jóval az olyan nagyvárosokon kívül is, mint Peking és Sanghaj.
Más világ nyílik meg előttük? Li Hszing társalapítója egy tanácsadó cégnek, amely tanulmányi utakat szervez Európába. Amikor felkeresett két iskolát Csongkingban, úgy találta, hogy munkája eredményes: az iskolákat egyáltalán nem kellett győzködni. "Valójában ők fordultak hozzánk, hogy Európába akarnak menni tanulmányútra. Sencsen és Hszian iskolái szintén érdeklődést mutatnak. A gyorsan növekvő kínai nagyvárosoknak sok mindent kell behozniuk, így a kereslet roppant nagy" - hangoztatta.
Miért Európa a kínai iskolás gyermekek választott célpontja? Az ok részben az, hogy a kínai szülők mind inkább felismerik, hogy előnyös mélyebben megérteni Kína legnagyobb kereskedelmi partnerét. Ezen túlmenően gyökeret vert az a meggyőződés is, hogy az európai oktatási módszerek kiegészíthetik és bizonyos vonatkozásokban kompenzálhatják a kínai oktatási rendszer gyenge pontjait.
Kínában, ahol adott a nagy népesség, az iskolarendszer erősen versenyeztető, és a tanítási módszerek néha merevek. Minden tanulótól elvárják, hogy családja támogatásával, szorgalmát latba vetve mindent megtegyen a csúcsra kerüléshez. "Európa viszont a hangsúlyt a kritikus gondolkodásra és az önálló tanulásra helyezi. Így amikor a kínai iskolás gyermekek nyárra Európába jönnek, az egy más világot nyit meg a szemük előtt" - magyarázta Vang Ding oktatási szakember.
A foglalkozás a kínai családok általában egyke gyermekével - a "kiscsászárokkal" -, akik közül legtöbben először utaznak külföldre, kihívás is lehet a szervezők számára. A legtöbb kínai gyermekről általában hat felnőtt gondoskodik: a szüleik és a nagyszülők. Ez a társadalmi jelenséget a "4:2:1" számsorral jellemzik Kínában.
4:2:1 - ilyen a családi felállás Kínában
AP
"Sok tanuló, akit fogadunk, városi kölyök, aki hozzászokott ahhoz, hogy könnyen megkaphatja azt, amit akar. Így arra összpontosítunk - és a szülők is ezt kérik tőlünk -, hogy olyan programokat tervezzünk, amelyekkel megismerhetik az európai értékeket, mint az önállóság és a kezdeményezés" - taglalta Rudolf Reiet, annak a Caerus német cégnek a vezérigazgatója, amely egyebek között tanulmányutakat és csereprogramokat szervez Európában és Kínában.
Kétirányú áramlás Nagy-Britannia, Franciaország és Németország az elsődleges nyári iskolai célpont, bár nem szokatlan kínai csoportok esetében, hogy kilenc európai nagyvárost is felkeresnek három hét alatt. A biztonság szavatolása érdekében rendszerint egy felnőtt felügyelő jut minden hat gyermekre, és mindenki kap egy európai mobilszámot.
A 11 éves Zsu De-hszian lovagnak öltözött, járt egy középkori kastélyban, dolgozott egy német pékségben és eltöltött egy napot egy igazi erdőben. Amit elmondása szerint különösen élvezett, az az érintkezés volt európai kortársaival. "Most barátokat szeretnék szerezni mindenütt a világon. Azt gondolom, hogy ez nagyon fontos" - bizonygatta az éppen Brüsszelben tartózkodó Zsu. A 12 éves Csung Vej elmondta, hogy Európa megismerése arra ösztönzi, hogy visszatérjen egyszer ide tanulni. "Szeretem azt a módot, ahogy itt tanítanak" - indokolta döntését.
Az Európai Bizottság szerint az EU-Kína közötti oktatási programok jelentősen kibővültek az elmúlt tíz évben, hatszor több kínai egyetemista van ma az unió államaiban, mint 2000-ben. "Nagyon örülök annak, hogy intenzív tapasztalatcsere valósul meg az európai és a kínai fiatalok között, mert ez hozzá fog járulni fiatalok új foglalkoztatási lehetőségeinek megnyílásához Európában és Kínában egyaránt" - nyilatkozta Andrulla Vassziliu oktatási, kulturális és ifjúsági európai biztos. A tanulók áramlása távolról sem egyirányú. A szervezők közlése szerint a szülők egyre inkább keresik a hasonló tanulmányutakat Kínába.
MTI
