Közvetlenül azelőtt, hogy Si Vej-tung életében először felszállt volna egy Európába induló repülőgépre szülővárosában, Csongkingban, a szülei egyetlen dolgot kértek tőle, hogy ne jöjjön vissza "a nyugati étkezési etikett megtanulása nélkül". Azóta két hét telt el, és a 12 éves lány megpróbálja teljesíteni szülei kívánságát 250 másik 10-16 éves kínai iskolás gyerekkel együtt. Egy speciális nyári iskolába járnak Bonnban, ahol leckéket vesznek az európai étkezési szokásokból - késsel és villával a kezükben.
Ezek a tanfolyamok nem szokványosak, és nem is olcsók: egy-egy háromhetes kurzus akár 35 ezer jüanba, vagyis 1,026 millió forintba kerülhet fejenként. Mégis az ország polgárosodó középosztályából egyre több kínai szülő hajlik arra, hogy kisebb vagyont fizetve alkalmat teremtsen gyermekeinek az európai szokások megismerésére.
"A hetvenes évek elején, amikor mi voltunk tinédzserek, nem is álmodhattunk ilyen dologról. Az ország elhagyása túl költséges és túl bonyolult volt" - mondta a Hszinhua kínai hírügynökségnek Vu Jing pekingi bankár, akinek a fia a nyarat angoltanulással tölti Nyugat-Londonban. Véleménye szerint az európai tapasztalatszerzés kiegészíti a gyerek személyiségét, és jó kezdetet biztosít a jövőbeni pályafutásához. "Bár a program drága, megéri" - érvelt.
Hatvanezer jüan (1,76 millió forint) 6 hétért - jogosan nevezi Vu fia programját drágának. Mindazonáltal Kína gazdasági növekedésével arányosan nő a kereslet az európai nyári iskolák iránt, jóval az olyan nagyvárosokon kívül is, mint Peking és Sanghaj.
Más világ nyílik meg előttük? Li Hszing társalapítója egy tanácsadó cégnek, amely tanulmányi utakat szervez Európába. Amikor felkeresett két iskolát Csongkingban, úgy találta, hogy munkája eredményes: az iskolákat egyáltalán nem kellett győzködni. "Valójában ők fordultak hozzánk, hogy Európába akarnak menni tanulmányútra. Sencsen és Hszian iskolái szintén érdeklődést mutatnak. A gyorsan növekvő kínai nagyvárosoknak sok mindent kell behozniuk, így a kereslet roppant nagy" - hangoztatta. Miért Európa a kínai iskolás gyermekek választott célpontja? Az ok részben az, hogy a kínai szülők mind inkább felismerik, hogy előnyös mélyebben megérteni Kína legnagyobb kereskedelmi partnerét. Ezen túlmenően gyökeret vert az a meggyőződés is, hogy az európai oktatási módszerek kiegészíthetik és bizonyos vonatkozásokban kompenzálhatják a kínai oktatási rendszer gyenge pontjait. Kínában, ahol adott a nagy népesség, az iskolarendszer erősen versenyeztető, és a tanítási módszerek néha merevek. Minden tanulótól elvárják, hogy családja támogatásával, szorgalmát latba vetve mindent megtegyen a csúcsra kerüléshez. "Európa viszont a hangsúlyt a kritikus gondolkodásra és az önálló tanulásra helyezi. Így amikor a kínai iskolás gyermekek nyárra Európába jönnek, az egy más világot nyit meg a szemük előtt" - magyarázta Vang Ding oktatási szakember. A foglalkozás a kínai családok általában egyke gyermekével - a "kiscsászárokkal" -, akik közül legtöbben először utaznak külföldre, kihívás is lehet a szervezők számára. A legtöbb kínai gyermekről általában hat felnőtt gondoskodik: a szüleik és a nagyszülők. Ez a társadalmi jelenséget a "4:2:1" számsorral jellemzik Kínában.
"Sok tanuló, akit fogadunk, városi kölyök, aki hozzászokott ahhoz, hogy könnyen megkaphatja azt, amit akar. Így arra összpontosítunk - és a szülők is ezt kérik tőlünk -, hogy olyan programokat tervezzünk, amelyekkel megismerhetik az európai értékeket, mint az önállóság és a kezdeményezés" - taglalta Rudolf Reiet, annak a Caerus német cégnek a vezérigazgatója, amely egyebek között tanulmányutakat és csereprogramokat szervez Európában és Kínában.
Kétirányú áramlás Nagy-Britannia, Franciaország és Németország az elsődleges nyári iskolai célpont, bár nem szokatlan kínai csoportok esetében, hogy kilenc európai nagyvárost is felkeresnek három hét alatt. A biztonság szavatolása érdekében rendszerint egy felnőtt felügyelő jut minden hat gyermekre, és mindenki kap egy európai mobilszámot. A 11 éves Zsu De-hszian lovagnak öltözött, járt egy középkori kastélyban, dolgozott egy német pékségben és eltöltött egy napot egy igazi erdőben. Amit elmondása szerint különösen élvezett, az az érintkezés volt európai kortársaival. "Most barátokat szeretnék szerezni mindenütt a világon. Azt gondolom, hogy ez nagyon fontos" - bizonygatta az éppen Brüsszelben tartózkodó Zsu. A 12 éves Csung Vej elmondta, hogy Európa megismerése arra ösztönzi, hogy visszatérjen egyszer ide tanulni. "Szeretem azt a módot, ahogy itt tanítanak" - indokolta döntését. Az Európai Bizottság szerint az EU-Kína közötti oktatási programok jelentősen kibővültek az elmúlt tíz évben, hatszor több kínai egyetemista van ma az unió államaiban, mint 2000-ben. "Nagyon örülök annak, hogy intenzív tapasztalatcsere valósul meg az európai és a kínai fiatalok között, mert ez hozzá fog járulni fiatalok új foglalkoztatási lehetőségeinek megnyílásához Európában és Kínában egyaránt" - nyilatkozta Andrulla Vassziliu oktatási, kulturális és ifjúsági európai biztos. A tanulók áramlása távolról sem egyirányú. A szervezők közlése szerint a szülők egyre inkább keresik a hasonló tanulmányutakat Kínába.MTI
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
