A Norvégiában történt múlt heti események egy kis, Oslótól néhány tíz kilométerre fekvő szigetre irányították a világ figyelmét. Az Utøya-szigeten a kormányzó norvég Munkáspárt ifjúsági tábora zajlott közel 1000 egyetemista részvételével, akik a program szerint vasárnapig maradtak volna.
A sziget a Munkáspárt ifjúsági szervezetének a birtokában van, több évtizede rendeztek itt nyári táborokat, ahol mindig baloldali szimpatizáns diákok gyűltek össze egy-egy hosszú hétvégére sátrazni, előadásokat hallgatni és beszélgetéseken részt venni. A tábort - ezért is lett a norvég ámokfutó célpontja- a baloldal szellemi „utánpótlás-nevelés” központjának tartották, a mostani kormányzó párt több tagja, köztük a miniszterelnök is részt vett még diákként ezeken az összejöveteleken.
Az idei tábor szerdán kezdődött és a tervek szerint vasárnapig tartott volna. A program szerint az előadók között lett volna Jens Stoltenberg norvég miniszterelnök és Jonas Gahr Støre külügyminiszter is, de több más, magas rangú politikus is ellátogatott volna a szigetre.
Eskil Pedersen, a Munkáspárt ifjúsági szervezetének (AUF) vezetője a tábor megnyitásakor adott interjújában a programok között megemlítette a közelgő önkormányzati választásokra való felkészülést, illetve egy vitaestet a jobboldali Haladás Párt bevándorlás-politikájával kapcsolatban. Pedersen, akiben többen a párt jövendő vezetőjét látják ugyanitt úgy fogalmazott, hogy “a legjobb dolog a táborban az, hogy találkozhatsz olyan emberekkel akik hasonló értékekben hisznek”.
A szélső-jobboldali eszmék iránt rajongó, bevándorló-ellenes norvég tömeggyilkos, Anders Behring a földrajzi adottságok mellett ezért is választotta a vérengzés helyszínéül a szigeten lévő tábort.
Anders Behring diákéveit Oslóban töltötte, az egyetemen pedig vállalkozás-menedzsmentet tanult. Egy korábbi évfolyamtársa szerint rendkívül intelligens diák volt, aki sokszor kiállt olyan diákok mellett akiket lelkileg bántalmaztak az iskolában. Állítólag ebben az időszakban még nem vallott szélsőséges nézeteket, bár egy másik ismerőse egy norvég lapnak úgy nyilatkozott, hogy már ekkor voltak kirohanásai a közép-kelet-európai és ázsiai bevándorlókkal szemben.
A hvg.hu galáriáját az Utøya-szigeten történtekről itt találod.
eduline
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
