Szászország iskoláiban a gyerekek unalmasnak és örömtelennek élik meg a tanulást - derítették ki az ulmi egyetem agykutatói.
A jó tanuláshoz ugyanakkor elengedhetetlenül fontos az önállóság, az öröm, a szociális kötődés és a testmozgás - közölte az eredményekről Manfred Spitzer, az egyetem kutatója a Die Welt című német lap internetes kiadása szerint.
A vizsgálat során 2009 elejétől kezdve két éven át 957 gyermeket kérdeztek ki és figyeltek meg, egyebek között mérték a szívritmusukat. A felmérésbe a szülőket, a tanárokat és a nevelőket is bevonták. Kukába a modern tanulási módszerekkel? A régi, jól bevált trükkökről szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.
A vizsgálat kimutatta, hogy míg az óvodában és az általános iskolában még gőzerővel együttműködnek a gyerekek, a középiskolában egyre inkább csökken tanulási kedvük. Az unalom tanévről tanévre fokozódik, pedig a gimnáziumban éppoly fontos az öröm a tanulásban, mint az óvodában. Kiderült az is, hogy hiányzik a testmozgás: a gyerekek általában délelőtt intenzíven tanulnak, ilyenkor csekély a lehetőség testmozgásra, holott jót tenne minden reggel egy fél óra gyakorlat.
Spitzer szerint elsősorban a tanárokon múlik a dolog. A teljesítési kényszerből kifolyólag leginkább a tananyagra koncentrálnak, közben szem elől veszítik a gyerekeket. Az agykutató ezen kívül a kis iskolák mellett szállt síkra: ha ugyanis mindenki mindenkit ismer, kevésbé hajlamosak a gyerekek például rongálásra.MTI
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
