Az európai képesítési keretrendszer lehetővé teszi, hogy a részt vevő országokban azonos tartalmú diplomákat, okleveleket adjanak ki, és ezzel könnyebbé válhat a külföldi munkavállalás - mondta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár szerdán Budapesten.
A magyar EU-elnökség keretében a képesítési keretrendszerről szervezett nemzetközi konferencia megnyitóján az államtitkár kiemelte: a keretrendszer lehetőséget ad a szakpolitikák összehangolására és ezáltal az egész életen át tartó tanulás "európai ideájának" megvalósítására. A konferencia sajtótájékoztatóján kifejtette: a megszerzett tudást nyolc osztályba sorolják az általános iskolai végzettségtől a doktori fokozatig. Az érettségi a negyedik szintnek felel meg - tette hozzá. Mint mondta, ezeket a szinteket a kiadott diplomákban és oklevelekben is feltüntetik majd.
Jan Truszczynski, az Európai Bizottság oktatásért és képzésért felelős főigazgatója azt mondta, a keretrendszer növelheti a polgárok mobilitását, mivel a diplomák és oklevelek összevethetővé válnak. Továbbá az oktatási és képzési rendszerek átjárhatóbbakká válhatnak, így rugalmasabb rendszert kínálhatnak a polgároknak - tette hozzá. A főigazgató szerint a keretrendszerben nem az számít, ki hány órát tanult, hanem az, hogy mit tud. Nemcsak a hivatalos iskolai keretek között szerzett tudást ismerik el, hanem például a munkahelyen elsajátított ismereteket is - magyarázta, hozzátéve, az új rendszernek mindenekelőtt átláthatónak kell lennie, hogy hatékonyan működhessen. Magyarország mindig is támogatta a keretrendszer ügyét, a bizottság hálás ezért - mondta. Michael Teutsch, a bizottság egész életen át tartó tanulásért és az EU2020-ért felelős főosztályvezetője vitaindító előadásában hangsúlyozta: a keretrendszer integrálja az oktatással kapcsolatos kezdeményezéseket a tudásalapú gazdaság elérése és a munkáltatókkal való kapcsolattartás megkönnyítésére. A rendszerhez 2010-ben négy ország, az Egyesült Királyság, Írország, Franciaország és Málta csatlakozott, idén 15, jövőre pedig újabb 12 ország válik a részesévé - mondta. A rendszerről az érdeklődők a szerdán induló www.europa.eu/eqf honlapon tájékozódhatnak. Magyarország kiemelten kezeli a keretrendszer ügyét, korábban is több alkalommal tartottak konferenciát a kérdésről Budapesten - emlékeztetett megnyitó beszédében Hoffmann Rózsa. Mint felidézte, 2006-ban a keretrendszerről folytatott konzultáció eredményeit összegezték, 2009-ben pedig az Európán kívüli helyzettel foglalkoztak. A jelenlegi rendezvényen az eddig elért eredményeket értékelik és megvitatják a további feladatokat. Hoffmann Rózsa azt is elmondta, hogy a magyar soros elnökség féléve alatt eddig tíz oktatási témájú konferenciát szerveztek. A szerdán kezdődő eseményre mintegy harminc országból érkeztek résztvevők - közölte, hozzátéve: bevonják a munkába a csatlakozás előtt álló országokat is, mivel Magyarország lehetőségei szerint mindenben igyekszik segíteni őket. A konferencián az EU és az Európai Gazdasági Térség országainak, az uniós tagjelölt államoknak és nemzetközi szervezeteknek a delegáltjai vesznek részt. Az európai képzési keretrendszer összekapcsolja egymással a különböző országok képesítési rendszereit, és kölcsönösen érthetőbbé teszi az európai országok oktatási, képzési rendszereiben megszerezhető képesítéseket. Két fő célja a polgárok országok közötti mobilitásának segítése és az egész életen át tartó tanulásuk megkönnyítése.MTI
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
A történelem OKTV-ra összesen 3050 tanuló jelentkezett az idei tanévben. Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a döntő helyezettjeit és iskoláikat, összegyűjtöttük, mely középiskolák diákjai értek el helyezést a versenyen.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
