Pokorni Zoltán szerint a jövőben az államnak kellene fizetnie a pedagógusokat, míg a közoktatási intézményeket továbbra is az önkormányzatok tartanák fenn; az Országgyűlés Oktatási, Tudományos és Kutatási Bizottságának elnöke erről kedden Egerben, az Agria Universitas Egyesület zártkörű fórumát megelőzően beszélt újságíróknak.
A fideszes politikus szerint mindez lehetővé tenné a pedagóguséletpálya-modell bevezetését. Pokorni Zoltán úgy vélekedett: a nemzetközi felmérések szerint az oktatás minőségét leginkább az befolyásolja, ha jól kereső, felkészült pedagógusok tanítják a gyerekeket. Ezzel együtt le kell számolni azzal a mítosszal, hogy a kisebb csoportlétszámok eleve javítják az oktatás színvonalát. Vagyis, inkább legyen kevesebb pedagógus, de magasabb jövedelemmel - magyarázta.
Ehhez azonban - szerinte - szemléletváltás szükséges: hozzá kell nyúlni a tantervekhez és a tanításcentrikus helyett olyan oktatás bevezetése szükséges, amely tanulni tanítja meg a gyerekeket. Közlése szerint az elmúlt 7-8 hónapban folytatott vita eredményeként egyetértés született a tekintetben, hogy a jövőben a kisgyermekkori fejlesztésre, vagyis a bölcsődére, az óvodára és az alsó tagozatra kell koncentrálni az erőforrásokat.
Ugyancsak konszenzus látszik kialakulni arról, hogy a felzárkóztató osztályok több hátránnyal járnak, mint amennyi előny remélhető tőlük, ugyanis "konzerválják a gyerekek lemaradását és stigmatizálják őket".
Pokorni Zoltán, az első Orbán-kormány oktatási minisztere arról is szólt, hogy nem tartja szerencsésnek a tankötelezettség korhatárának 15 évre történő leszállítását.
Kérdésre válaszolva közölte: nem látott olyan koncepciót, amely felére csökkentené az egyetemek számát és csupán négy főiskola önálló működése maradhatna meg. Az erről szóló hírekről ő is csak a sajtóból értesült - mondta a fideszes politikus.
MTI
Bruttó 900 ezres - 1 milliós átlagfizetést kaptak azok a frissdiplomások, akik az állami légiközlekedés, katonai vezető vagy katonai logisztika alapszakon végeztek a 2022/2023-as tanévben – ez derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2025-ös adataiból.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
