Több száz török középiskolás tüntetett Isztambul központjában pénteken a múlt hónapban tartott egyetemi felvételi vizsgákat övező csalások miatt.
A diákok szerint a felvételin egyeseknek volt egy titkos kódjuk, amellyel a többieknél magasabb pontszámot kaptak. A hatóságok magyarázkodása és tagadása nem nyugtatta meg a közvéleményt. A pénteki demonstráción a diákok és velük szolidaritást vállaló tanárok "Nem vagyunk meggyőzve, a magyarázatok nem hihetőek!" és "A felelősök lemondását követeljük!" feliratú transzparenseket lengettek.
A tüntetés résztvevői azzal is tiltakozásukat fejezték ki a csalásban valószínűleg cinkos iskoláknak, hogy pénteken bojkottálták a tanítást, és nem jelentek meg az órákon.
"Ez nem mindennapi korrupció, ez nem egy mindennapi hiba, itt Törökország jövőjéről van szó" - fejtette ki a történtekkel kapcsolatban az egyik neves török egyetem kommunikáció szakának professzora. Az elmúlt évek legnagyobb vizsgabotrányairól bővebben itt olvashatsz. MTIAz a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
