A lelki terror legválogatottabb módszereivel üldözték el egykori iskolájából kegyetlen diáktársai Kate Middletont, Vilmos brit trónörökös későbbi menyasszonyát, aki egy hamarosan megjelenő könyv szerint "érzelmi roncsként" távozott az egyébként igen előkelő tanintézetből.
A "bullying" a diáktársakat és a tanárokat rettegésben tartó iskolai diákklikkek megfélemlítő, megalázó célú, gyakran fizikai erőszakig fajuló hadjáratának megjelölése az angol nyelvben. A jelenség Nagy-Britanniában hosszú ideje országos probléma, amely az internetes közösségi oldalak megjelenésével csak fokozódott. A brit sajtóban gyarapodnak a beszámolók olyan tizenévesekről, akiket az osztályteremben átélt, és a tanítás után e közösségi oldalakon folytatódó üldöztetés öngyilkosságba kergetett. Decemberben egy 12 éves brit általános iskolás vetett véget az életének: Bradley Wisemant osztálytársai állítólag hónapokon keresztül zaklatták választékos szóhasználata és jólneveltsége miatt. Összefoglalónkat itt olvashatod el.
MTIAz a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
