Kilenc évfolyamossá tenné az általános iskolát Pokorni

Az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának elnöke a Magyar Tudományos Akadémián rendezendő csütörtöki tanácskozás előtt azt mondta, hogy a valós munkaerő-piaci igényekhez kell közelíteni a szakképzés gyakorlatát, és minél több helyen ki kell azt hozni az iskolai tanműhelyekből. A kormány oktatással kapcsolatos terveiről bővebben itt olvashatsz.

Más országokhoz hasonlóan nálunk is komoly koordinációs problémák mutatkoznak a szakképzési politika és az iskolapolitika között - jegyezte meg. Pokorni Zoltán úgy ítélte meg, hogy nem a közismereti képzés rovására kell a gyakorlati képzés lehetőségeit bővíteni, mert ebben az esetben a kudarcra ítélt a vállalkozás. Németországban nem nyolc, hanem kilenc évig, s összességében több mint 30 százalékkal magasabb időkeretben történik a közismereti tudás megalapozása. A szakképzésbe történő belépés előtt ott 7200 órában, míg a nálunk - a körvonalazódó elképzelés szerint - csupán alig több mint 4900 órában tanulnának közismereti tárgyakat a diákok.

Emellett a vállalati szektor Németországban a finanszírozásban meghatározó szerepet vállal, a költségek 80 százalékát fizetik. Ezáltal érdekeltté, motiválttá válik a képzés színvonalát illetően, de abban is, hogy hány gyerek képzését vállalja, hiszen a későbbi továbbfoglalkoztatásban is érdekelt.

Ha el akarjuk kerülni, hogy Magyarországon a szakképzésben részt vevő gyerekekre, mint ingyen munkaerőre, inasra nézzenek, akiknek helyébe két év után újabb ingyenmunkást vesznek fel, akkor fontos, hogy a vállalatok Magyarországon is hasonló szerepet vállaljanak a finanszírozásban.

Magyarországon a vállalatok érdekeltsége a gyakorlati képzésben minimális, s ezen nem változtatna érdemben a kamara által elképzelt modell sem  - jegyezte meg Pokorni Zoltán. Hozzátette: a mostani elképzelés szerint a finanszírozásban lényegében nem vennének részt, sőt ők számítanának állami támogatásra. Így nem lenne érdemi befektetés a részükről, és nem lenne felelősségvállalás sem, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a képzés sikerében érdekeltté váljanak.

Németországban nem azért képzik a fiatalokat, mert erre az államtól támogatást kapnak, nem öncél a képzés - emelte ki a kormánypárti politikus, hozzátéve: a vállalatok számára ez a tevékenység az utánpótlás biztosítását jelenti, saját igényeiknek megfelelő szakembereket képeznek, s többségüket a későbbiekben foglalkoztatják is. A szakpolitikus szerint előnytelen a közoktatás irányításának a szakképzéstől és a felnőttképzéstől való elszakítottsága, szorosabbá kell tenni az együttműködést. Kiemelte: végig kell gondolni a szakképzést megelőző közismereti képzés időkeretét, mert e tekintetben majdnem az utolsók vagyunk Európában.

Joggal felvethető, hogy a nyolc osztály nem elegendő erre. Az alapképzés megerősítésénél mérlegelendő egy kilencosztályos alapiskola gondolata, a magyar viszonyok között, a kistelepülések nagy száma miatt a legreálisabb egy 4+5 osztályos iskolaszerkezet. Pokorni Zoltán hangsúlyozta: az alapozó oktatás egészét kell stabilabbá, "nyugodtabbá" tenni, hogy több egyéni fejlesztésre, ismétlésre, gyakorlásra, a tudás alkalmazására, a készségek, kompetenciák elmélyítésére, több nevelési feladat megvalósítására legyen idő.

Hozzátette: nem arra kellene módot adni, hogy újabb és újabb tudományágak és tantárgyak jelenjenek meg az általános iskolákban, hanem arra, hogy az ismereteket maradandóbban lehessen elsajátítani.

Megjegyezte: Németországban a szakmai gyakorlat nem a közismereti tudás rovására megy, mindkét területre megfelelő idő jut, s az is fontos mutató, hogy a gyerekek negyede érettségi után kapcsolódik be a szakképzésbe.

A 4+5 éves képzés után léphetnének tovább aztán a diákok gimnáziumba, szakközépiskolába, a 2+2 éves szakképzésbe, illetve a duális szakképzésbe, az előrehozott, hároméves redukált szakképzésbe azonban csak azokat szabad beiskolázni, akik esetében más lehetőség nincs, akik különben kilépnének az iskolarendszerből.

Pokorni Zoltán az előző kormányzati ciklusban elindított, előrehozott szakképzést "zsákutcás képzésnek" nevezte. Ezt látni kell, de azt is, hogy a fiatalok egy része esetében ez az egyetlen megoldás valamilyen végzettség megszerzésére - fogalmazott. Hozzátette: ugyanakkor ez keveseknek menekülőpálya, s nem tehető általánossá, ennek jogszabályi fékekkel gátat kell szabni. Meg kellene határozni milyen feltételek mellett, milyen arányban, milyen szakmákban indulhatnak ilyen képzések - mutatott rá.

Mint elmondta, a 2010/2011-es tanévben a 25 ezer szakiskolás tanulóból kevesebb, mint 5 ezer vett részt ilyen képzésben, ám a 2011/2012-es tanévben már 223 szakképző iskola 995 tagozatot hirdetett meg, amely 15-20 ezer tanuló felvételét is jelentheti. Ez a közismereti képzést nagyon kis mértékben tartalmazó, redukált és nem teljes értékű képzési típus lehet, hogy egy-egy helyen egy-egy munkaerő-piaci problémára rövid időre választ ad, de hosszú távon foglalkoztatási gondokat idézhet elő. Pokorni Zoltán azt jónak tartja, hogy jelenleg a gyerekek egyharmada tanul gimnáziumban, kétharmada pedig szakképzettséget adó iskolatípusban. Helyesnek tartja azt is, hogy utóbbin belül 24 százalék, akik csak szakmát kap, míg a többiek érettségit is szereznek.

MTI