Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Hamarabb állhatnak munkába a diákok
Lehetővé kell tenni, hogy a fiatalok még a tankötelezettség lejárta előtt, akár tizenöt évesen eldönthessék, hogy továbbtanulnak vagy dolgoznak – mondta kormánypárti források szerint Orbán Viktor a tankötelezettségről. A Hírszerzőnek nyilatkozó képviselők ezt úgy értelmezik, hogy a jelenlegi 18 éves tankötelezettségi felső korhatárt leszállítják 15 évre. Fideszes és KDNP-s források szerint Orbán azt mondta, az állam 18 éves korig továbbra is biztosítja a fiatalok ingyenes oktatását és képzését, sőt az ingyenes diploma megszerzését is, de aki nem akar továbbtanulni, hanem inkább a munkát választja, az "hamarabb kiszállhasson".
Az állam fizetné a pedagógusbéreket
A hétfő estei frakcióülés előtt - amelyen a miniszterelnök bemutatta a reformprogram egyes elemeit - többen úgy nyilatkoztak a Hírszerzőnek, hogy a kormány államosítaná az általános iskolákat, ezzel akarják biztosítani a tanárok fizetését, hogy ne fordulhasson elő az, ami legutóbb Pest megyében, ahol szeptember óta nem kapnak pénzt a megbízási szerződéssel dolgozó pedagógusok.
A bajba került önkormányzatokról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.
Források szerint erről a hétvégén vita alakult ki a két kormánypárt között, a Népszabadság értesülései szerint Kósa Lajos debreceni polgármester Orbán Viktorral is összeszólalkozott az önkormányzati feladatok megnyirbálása miatt: Kósa szerint az iskolák állami tulajdonba vételével az intézmények fenntartása nem lesz olcsóbb, viszont rengeteg gond szakadna az állam nyakába.
Egy magas rangú kormányzati forrást azt mondta a Hírszerzőnek, Hoffmann Rózsa kereszténydemokrata oktatási államtitkár szerint az államnak az általános iskolát a nyolcadik osztályig kell átvennie az önkormányzatoktól az államnak, a fideszes szakpolitikusok viszont inkább az alsó tagozatokat államosítanák. A Hírszerző információi szerint az oktatási közbeszerzések központosításától, a „tanári létszámmal való gazdálkodástól” jelentős megtakarításokat vár a kabinet – jelenleg az önkormányzatoknak átutalt normatíva ugyanis folyamatosan „cikázik”, „vándorol” a közigazgatásban, előfordul, hogy nem oda kerül, ahova szánták.
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a tervről az eduline-nak úgy nyilatkozott, sok pedagógus számára megnyugvást jelentene, ha az állam garantálná a bérüket, "amíg nem látjuk a részleteket, nem szabad sem pártolni, sem elvetni a tervet, de azt azért érdemes szem előtt tartani, hogy aki fizeti a zenészt, az rendeli a zenét. Ha a bérfinanszírozás központilag történik majd, abból bizony központi létszámgazdálkodás lesz" - mondta.
A teljes interjút az új közoktatási törvényről, az iskolák egyházi kézbe vételéről itt olvashatod el.
Átalakítják a diákhitelt, a kormány ad áldást az induló szakokra
A felsőoktatásban a kormány megrendelőként fog fellépni a következő években: ez azt jelenti, hogy a kormány határozza meg, milyen szakok indulhatnak, és hány hallgatót vehetnek fel. Átalakítják a diákhitelrendszert is. Mint a kormányfő mondta, a magyar egyetemeken tanuló diákokat itthon kell tartani, források szerint kínosan ügyelt a kormányfő arra, hogy ne használja a tandíj kifejezést, de megemlítette az önfinanszírozás lehetőségét.
A kormány strukturális reformprogramjáról bővebben a Hírszerzőn olvashatsz.
eduline
