Az iskolákban bevezetendő mindennapos testnevelésről szóló kormányzati terv gyakorlati megvalósításán dolgoznak a százhalombattai tanárok és a helyi polgármesteri hivatal munkatársai.
A mindennapos testnevelés ötlete már tavaly nyáron már felmerült. A közoktatási törvényt módosító, a mindennapos testnevelés órát előíró rendelkezéseket a 2011-2012-es tanévben vezették volna be az első és az ötödik évfolyamon, majd felmenő rendszerben alkalmazták volna. Később azonban az oktatási bizottság olyan javaslatot nyújtott be, amely kivette a mindennapi testnevelésórákra vonatkozó rendelkezéseket az eredeti javaslatból. A témáról bővebben itt olvashatsz. |
Szeptembertől az első négy évfolyamon heti öt, az ötödik-nyolcadik évfolyamokon heti négy óra telne testedzéssel a Pest megyei településen. Tomek Noémi szóvivő elmondta, hogy a város "úttörő" szerepet kíván betölteni a készülő új közoktatási terv "hangsúlyosabb egészségnevelést szolgáló fejezeteinek gyakorlati megvalósításában", ezért az önkormányzat illetékesei és az iskolaigazgatók munkacsoportot alakítottak, egyeztetéseket kezdtek.
A szóvivő közlése szerint az igazgatók üdvözölték a "gyorsítást", ugyanakkor jelezték, hogy az óraszám emeléséhez plusz pénzre és státuszokra van szükségük. Ha a legközelebbi, március 16-ai találkozón sikerül véglegesíteni a napokban vázlatosan összeállított tervezetet, a képviselő-testület áprilisban határozhat a program szeptemberi elindításáról. A tervek szerint a százhalombattai általános iskolák első négy évfolyamán heti öt óra, az ötödik–nyolcadik évfolyamokon heti négy óra telne testedzéssel. Az új közoktatási törvény tervezete szerint szeptembertől az általános iskolák alsó tagozatán és ötödik osztályában vezetnék be a mindennapos testnevelést, amely felmenő rendszerben, később a felső tagozaton és a középiskolákban is életbe lépne. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár csütörtökön egy fővárosi konzultáción azt mondta, a mindennapos testnevelés bevezetéséről a politikai döntés megszületett, a vonatkozó költségigények pedig szerepelnek a közoktatási törvény koncepciójában.MTI
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
