Két idegen nyelvből kell majd érettségizniük a diákoknak Romániában

Szigorúbb érettségi követelményekre számíthatnak a 2016-ban érettségiző roman diákoknak: az eddigi egy helyett két idegen nyelvből kell majd vizsgázniuk.

  • Eduline
Magyarországon sem lesz könnyű dolguk az érettségiző diákoknak: ha az új közoktatási törvény jelenlegi formájában fogadja el az országgyűlés, nem lesz előrehozott érettségi, és öt helyett hat tárgyból kell majd vizsgázni.

A hosszas huzavona után elfogadott új roman oktatási törvény érettségire vonatkozó módosításai azokat a diákokat érintik majd először, akik 2012 szeptemberében kezdik el a középiskolát, vagyis most hetedik évfolyamosak az általános iskolában. Ők már két idegen nyelvből érettségiznek majd 2016-ban – írja a Hírmondó.ro.

Az új jogszabály – többek között – lehetővé teszi az iskolatársulások létrehozását, valamint az e-learning oktatás bevezetését. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tanárok segédanyagokat, kiegészítő anyagokat írhatnak a tantárgyakhoz, majd ezeket feltölthetik a virtuális iskolakönyvtárakba, így azokhoz bárki ingyen hozzáférhet.

eduline
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.