Szigorúbb érettségi követelményekre számíthatnak a 2016-ban érettségiző roman diákoknak: az eddigi egy helyett két idegen nyelvből kell majd vizsgázniuk.
| Magyarországon sem lesz könnyű dolguk az érettségiző diákoknak: ha az új közoktatási törvény jelenlegi formájában fogadja el az országgyűlés, nem lesz előrehozott érettségi, és öt helyett hat tárgyból kell majd vizsgázni. |
A hosszas huzavona után elfogadott új roman oktatási törvény érettségire vonatkozó módosításai azokat a diákokat érintik majd először, akik 2012 szeptemberében kezdik el a középiskolát, vagyis most hetedik évfolyamosak az általános iskolában. Ők már két idegen nyelvből érettségiznek majd 2016-ban – írja a Hírmondó.ro.
Az új jogszabály – többek között – lehetővé teszi az iskolatársulások létrehozását, valamint az e-learning oktatás bevezetését. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tanárok segédanyagokat, kiegészítő anyagokat írhatnak a tantárgyakhoz, majd ezeket feltölthetik a virtuális iskolakönyvtárakba, így azokhoz bárki ingyen hozzáférhet.
edulineMiután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
