A közoktatási törvény és a pedagóguséletpálya-modell koncepciója még nem nyerte el végleges formáját, a dokumentumokat jelenleg a minisztériumok véleményezik, az ezalatt megváltozó szöveg pedig később ismét a társadalmi és szakmai szervezetek elé kerül - mondta Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár csütörtökön egy budapesti konferencián.
Gloviczki Zoltán a Közoktatási Intézményvezetők Akadémiája elnevezésű rendezvényen az életpályamodellről tartott beszédében hangsúlyozta: elképzelésükhöz mintegy félezer érdemi javaslatcsomag érkezett, és ezek alapján szinte minden mondatában megváltoztatták az eredeti szöveget.
A kormány képviselője szerint a dokumentumban így jelenhetett meg a kéttannyelvű képzés, a nyelvi előkészítés, valamint ez alapján változott meg az intézményvezetők javasolt kinevezési módja; szintén az elmúlt hetek tárgyalásai alatt dolgozták ki a pedagógusokétól eltérő, különálló intézményvezetői életpályamodellt.
Kiemelte: a pedagógusok fizetésemelése fontos, de nem kizárólagos eleme az életpályamodellnek. Az oktatás hatékonysága leginkább a pedagógusok felkészültségén múlik, ezért a koncepció egyebek mellett arra törekszik, hogy a tanári szakma ne csak egérút legyen a különböző egyetemi bölcsészkarokon végzett diákoknak, hanem a pedagógusok ezektől eltérő, célirányos képzésekről kerüljenek ki - fejtette ki Gloviczki Zoltán.
A Magyar Nemzet csütörtöki számában arról ír, hogy a Fidesz-KDNP-frakció oktatási munkacsoportja jelenlegi formájában nem támogatja a felsőoktatási törvény koncepcióját. A Népszava arról közölt cikket, hogy a felsőoktatási és a közoktatási törvény koncepciója sem talált támogatásra szakmai és politikai körökben.MTI
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
