A Gimnáziumok Országos Szövetsége (GOSZ) bizonyos feltételekkel támogatja a pedagógus életpályamodell koncepcióját, de néhány pontot aggályosnak, javítandónak ítél meg. A gimnáziumi vezetőket tömörítő szervezet a minősítést nem tartja kellően kidolgozottnak és kifogásolja, hogy kimaradt a modellből az intézményvezetői pálya.
A GOSZ honlapján közzétett állásfoglalás szerint a bértábla az életpálya kezdetén - különösen a Pedagógus I. fokozat esetében - elmarad attól a szinttől, ami komoly vonzást gyakorolhatna a tehetséges érettségizőkre. A nemzetközi kutatások szerint a jól működő rendszerekben a tanárok kezdő fizetése az ország egy főre eső GDP-jének mintegy 95 százaléka. A jelenlegi koncepcióban a minimálbér 200 százaléka a GDP-nek mindössze 65 százalékát jelenti, ami aligha fog tehetséges tanárokat a pályára csábítani, ami az oktatás minőségjavulásának egyik előfeltétele lenne. Különösen rossz lépésnek tartják ezt a tanítók esetében, ők alig kapnának többet, mint amit jelenleg is keresnek. A pedagógusok életpályamodelljéről, a bértábla tervezett változtatásáról és a szakszervezeti véleményekről szóló összefoglalónkat itt olvashatod.
A koncepció szerint az a pedagógus, aki nem tud vagy nem akar továbblépni a mesterpedagógus szintre, megreked a Pedagógus II. fokozaton. Ezzel álláspontjuk szerint az a baj, hogy ennek a tanárnak az utolsó minősítése a pályájának a 8-9. évében lesz, ami után még 30 évet végigdolgozhat úgy, hogy senki sem minősíti. Ez több ok miatt is tarthatatlan a GOSZ szerint, egy tanár teljesítménye a pályája során ugyanis változhat, ezt a minősítésnek is vissza kell tükröznie; egy hatékony minősítő rendszer igenis kell, hogy hatékonyabb munkára ösztönözzön. Az életpályához szükséges több pénzt csak akkor lehet a társadalomtól oktatásra kérni, ha az egész életpályán kimutatható a minőségi szemlélet; végül a pedagógusok maguk is elvárják, hogy a munkájukról időnként visszajelzést kapjanak.
Ezért szükséges a pedagógus II-ben maradók számára is legalább 8 évenként újraminősítés, aminek következménye a pályán maradás, vagy a továbblépés vizsgálata. Ez azért logikus - magyarázzák -, mert ha a vezetőknél 7 évenként kiégéstől kell félni, mennyivel inkább igaz lehet ez a Pedagógus II-ben maradókra, akik nem tudtak, nem akartak, esetleg nem képesek továbblépni a pályán.Bajba kerülhetnek az iskolaigazgatók A GOSZ szerint a minősítés nem kellően kidolgozott és nem tartják elfogadhatónak, hogy kimaradt a modellből az intézményvezetői pálya. Azzal egyetértenek, hogy intézményvezetői megbízást csak Pedagógus II. fokozattól továbblépve lehessen kapni. Ugyanakkor a koncepció nem foglalkozik az intézményvezető sajátos helyzetével és szerepével, mindössze egy csekély és differenciálatlan vezetői pótlékot állapít meg. Az alapelvekből következik, hogy az intézményvezető nem pótlékot kap, hanem intézményvezetői illetményt, amely arányban áll az általa vezetett intézmény méretével, az alkalmazottak és a tanulók létszámával és az intézményben ellátandó feladatok komplexitásával. A javaslat szerint az intézményvezető illetménye független az életkorától, emelkedni csak a gyakornoki alapfizetés (vagyis a minimálbér) emelkedése esetén fog. Példaként azt hozzák, hogy egy 50 fős négy évfolyamos általános iskola vezetője havi bruttó 296 ezer forintot kap (ez a minimum), egy 800 fős gimnázium vezetője 465 ezer forintot, míg egy 3000 fős 12 tagiskolából (középiskolákból és általános iskolákból) álló intézmény főigazgatója 701 ezer forintot (ez a maximum). MTI
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
